Hazai közkedvelt élelmiszerek eredete után kutatva másodjára botlottam bele az olasz szálba.
Korábban egy hungaricumról, a Pick szalámiról derült ki, hogy megalkotásában jelentős szerepe volt az olasz mestereknek. Az ez idáig lehetőségként sem merült fel bennem, hogy a „torok kéményseprőjét”, ezt a tradicionális magyar cukorkát, illetve a nevét is egy olasz származású cukrásznak, Pietro Negrónak köszönhetjük, na meg a sörfőzésnek.
A Negro, túlzás nélkül állíthatom, zacskószámra állt otthon, hiszen a nátha, a felső légúti betegségek sokszor bizonyított hatástalanítójára tekintettek rá szüleim. Én magam sokszor próbálkoztam vele, hiszen illata kellemes volt, fényes fekete színe pedig teljesen eltért a többi cukorka színétől, ez különösen csábítóvá tette.
De mindig kudarcot vallottam. A töltelékig általában álltam a próbát, utána viszont a cukor félig elfogyasztott állapotban papírjába, majd a szemetesbe került, én pedig újra elgondolkoztam felnőttek és gyerekek eltérő ízlésén.
Aztán jó tíz év múlva egy újabb sikertelen kísérlet után rájöttem, nem erről van szó, egyszerűen sohasem fogom népesíteni a cukorka igen széles rajongótáborát. Ettől függetlenül tisztelettel adózom Pietro Negrónak, hiszen valóban sokaknak volt gyógyír a találmánya, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy összetételét ugyanakkora titok övezi, mint például az Unicumét.
Dreher Antal és Pietro Negro találkozása
A húszas években Dreher Antal úgy döntött, hogy színesíti portfólióját, így egy édességgyárat építtetett Kőbányán. Az üzemben – szól a történet – közel sem meglepő módon olasz munkások is dolgoztak, így Pietro Negro is (a név Fekete Pétert jelent).
A mester állítólag, mintegy véletlenül, munkája közben hozta létre ezt a különleges ízű édességet. Ugyanis a keménycukrok maradványait, törmelékeit kellett volna újrahasznosítania, vagyis visszaolvasztania, majd a masszából újabb darabokat előállítania.
Ez azonban nem járt sikerrel, mert a cukorkák állaga nem az elvárt szilárdságú volt. A mester ezért más úton indult el, a ragacsos masszához ánizst és mentolt, na meg kit tudja még milyen csodaszereket kevert. Hozzáértők például az édesgyökér aromáját is felfedezik benne.
Állítólag
Mármint mindez állítólag, ugyanis hosszas kutatómunka után sem sikerült fellelnem ennél többet Pietro Negróról. Nem szól arról a fáma, hogy tudta-e, és meddig élvezni találmánya kézzelfogható sikerét vagy hol élt ezt követően, vagy és mikor és hol hunyt el.
Az azonban biztos, hogy a cukorka igen hamar népszerűvé vált hazánkban. Nagyra becsülték, és ne feledjük el azt sem, hogy ebben az időszakban jóval kevesebb gyógyszer állt rendelkezésre, mint napjainkban. Csak hogy egyet említsek: az antibiotikumot – penicillint – 1928-ban Fleming ugyan már felfedezte, de ipari méretű előállítása csak 1942-ben kezdődött el.
Ó, azok a privatizációs évek…
1963-ban az újabb átszervezés következtében a cukorkagyártás megszűnt Budapesten, főhősünket, társaival együtt, a Csemege Édesipari Gyárba és a Szerencsi Csokoládégyárba költöztették.
Ezt követően, a nyolcvanas években pedig véglegesen megérkezett – úgy tűnt akkor legalábbis – Győrbe. Remélem, még tudják követni, ugyanis közel sem értünk ennek a szomorú és hosszú útnak a végére.
A privatizáció évei következtek: átalakulások, felvásárlások. Ennek hozadéka volt az is, hogy a jogfolytonosság következtében Szerencs és Győr is birtokolta a Negro márkát. Némileg meglepő, hogy a név levédetésére csupán ekkor került sor; a két új tulajdonos, a Nestlé és az United Biscuits közösen tették ezt meg.
Mindkét cégnek érdeke volt, hogy az 50 éve ugyanolyan néven szereplő, igen népszerű termék értékesítése sikeres maradjon, ezért aztán a márka levédett grafikáit is alkalmazták. Az eredeti recepthez szintén nem nyúltak.
Rövidesen azonban immár csak Győrben volt erre szükség, ugyanis a Danone csoport az United Biscuitstől szerezte meg a Győri Kekszet, valamint a vállalattal együtt a Negro cukorka jogait. Ezt követően a Győri Keksz Kft. a Nestlé Magyarország Kft.-től is megvásárolta a jogok másik felét, így kizárólagos tulajdonosként gyárthatta a Negrót.
Határon túlra
2016-ban már arról lehetett hallani, hogy tartanak azok az értékesítési tárgyalások, amelyek a Negro további sorsát is meghatározzák. Az akkori sajtóhírek szerint a Mondelez International csoporthoz tartozó Győri Keksz Kft. azonban nem talált olyan vevőt, amely biztosítani tudta volna az üzem hosszú távú működését.
Ennek ellenére akkoriban sokunkat meglepett a bejelentés, miszerint a hazai emblematikus márkát 2019-től kezdődően a törökországi Gebzében állítják elő. Ezzel egyidejűleg a Győri Keksz Kft. által üzemeltetett cukorkagyártás is véget ért.
A cég székesfehérvári gyárában, ahol akkoriban hétszázan dolgoztak, tovább gördültek a gyártósorokról a kekszek, köztük a Győri Háztartási Keksz is. Azóta ettől (is) búcsút vehettünk, hiszen 117 év után megszűnt a gyártása, miután a Mondelez 2024 első negyedévében végleg leállította a termék előállítását. Döntésük hátterében – mint azt hírül adták – a keresletcsökkenés állt.
De amúgy hatásos?
Erre egyértelmű választ meg sem kísérelek adni, legfeljebb sorba venni, hogy a nem szupertitkosított összetevőkről mit is tudhatunk. Kezdjük a mentollal, amely a természetben is előforduló vegyület, például a borsmentaolajban és az eukaliptusz leveleiben találjuk meg.
Nagyon, de tényleg leegyszerűsítve úgy hozzák létre a mentolt, hogy a borsmentaolaj illékony összetevőit desztillálják és lehűtik, ezzel viaszos állagú mentolkristályok keletkeznek. (Ezenkívül kémiai úton, szintézissel is előállítható.)
Azzal, hogy a mentol hűsít és amellett enyhe fájdalomcsillapító hatását külsőleg krémekben, de élelmiszerekben is használják, valószínű nem mondtam új dolgot. A spanyolországi Alkalmazott Orvosi Kutatási Központ (CIMA) kutatói által a Frontiers in Immunology folyóiratban publikált tanulmány azonban arról számol be, hogy sikereresen alkalmazták merőben más területen is.
Mint azt összefoglalják, egerek esetében a mentol hat hónapig tartó adagolása megakadályozta az egerek kognitív képességeinek romlását. Mindez az Alzheimer-kór kezelése miatt igen lényeges felfedezés lehet.
Az ánizs számos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, így például A- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot, szelént, mangánt és vasat.
Az édesgyökér erőteljesen gyulladásgátló hatású, antimikrobiális és nyugtató tulajdonságairól ismert. Gyakran használják például emésztőrendszer egészségének támogatására, de a légúti betegségek enyhítésére is.
(Fotó: Fortepan/ Lissák Tivadar)
