Sokan nem tudják, mi az a hőmérséklet, amely a kerti növényekre káros hatással lehet. Ahogy azt sem, hogy miként keletkezik a fagykár.
Vannak, akik tévesen úgy gondolják, hogy a fagykárok csak 0 °C alatt, vagyis kizárólag a kemény mínuszokban keletkeznek. Valójában már 4-5 °C alatt is súlyos károkat szenvedhetnek odakint a növények. Lássuk, melyek a fagykárok leggyakoribb és legkorábban jelentkező jelei!
A fagykárok első jelei:
- A virágzás elmaradása (ez később terméskieséshez vezet)
- Kártevő-fertőzések (az ellenállóképesség csökkenése miatt)
- A fiatal rügyek és hajtások elfagyása
- Torz növekedési formák kialakulása
Hogyan ismerhetjük fel a fagykárokat?
A kemény fagyok hatására jégkristályok keletkeznek a növények levelein és ágain. Ezek – ha nem is látjuk magát a folyamatot – szétroncsolják belül a növényi sejteket. Ennek következményei:
- Megfonnyadt barnás-zöldes levelek és szárak
- Lekonyuló, élettelen levelek (tömegesen)
- A rügyek üvegessé és pépessé válnak, illetve elfolyósodnak
Mely kerti növények a legérzékenyebbek a fagyra?
A gyümölcsfák közül az alma-, cseresznye- és körtefák virágai a legérzékenyebbek. Ha megcsípi őket a fagy, az komoly terméskiesést okozhat.
A veteményesben érzékeny lehet a fagyra a paradicsom, az uborka, a tök és a paprika is. A paradicsom héja például keményebb lesz a fagytól és mattabb, sőt, a húsosabb példányok akár fel is repedezhetnek.
Emellett egyéb fafajok is érzékenyek lehetnek a fagyokra. Így a szelídgesztenye, a kőris, a diófa, a jegenyefenyő, a vörös bükk, illetve azok a mediterrán növények is, amelyeket télre beviszünk, mint például a leander és a dália.
Hogyan előzhetjük meg a fagykárokat?
Mivel manapság meglehetősen szélsőséges és kiszámíthatatlan az időjárás, igencsak nehéz megóvni a fiatal hajtásokat és növényeket a fagykároktól. Az alábbi lépések azonban segíthetnek a károk mérséklésében:
- A cserepes növényeket vigye be a házba, és tegye őket olyan helyre, ahol 5–7 °C közötti hőmérséklet uralkodik és ahol a növények elegendő fényhez jutnak. Ha túl melegbe (a lakásba) viszi őket, az erőteljes hajtásnövekedéshez vezethet, aminek nem most van itt az ideje. Öntözze a növényeket mérsékelten. Amikor újra kiteszi őket az erkélyre vagy a teraszra, akkor takarja be a gyökereiket, hogy megvédje a hidegtől.
- A kiskerti zöldségek (pl. uborka, paradicsom, paprika) csírázási hőmérsékletét nappal és éjjel is fenn kell tartani. Különben fejlődési problémák léphetnek fel. Egy fűtött üvegház lenne a tökéletes megoldás, ahol előneveli a növényeket. Ha ez nem megoldható, akkor próbálja meg szalmával vagy takarófóliával beborítani őket a fagyok ellen.
- A kerti növényeket takarja le szalmával, takarófóliával vagy fenyőgallyakkal. Ezek akár több rétegben is alkalmazhatók, hogy nagyobb védelmet nyújtsanak. Vigyázzon, hogy a takaróanyag ne legyen túl nehéz. Lazán borítsa be a növényeket, hogy a hajtásokat ne törje le, és legyen elég helyük a növekedéshez is.
- Az érzékenyebb fák törzsét tekerje be szalmával vagy takarófóliával, hogy megakadályozza a hőmérséklet-ingadozás okozta kéregrepedéseket, amelyek fogékonnyá teszik a fát a kártevőkkel és gombás fertőzésekkel szemben. A fagyveszély megszűnésével a sérült felületeket meszes festékkel kezelheti.
- A bokrokat és bogyós növényeket borítsa be takarófóliával, hogy megakadályozza a fagyás miatti terméskiesést.
- Az örökzöld növényeket árnyékoló hálóval kell letakarni, hogy megvédje őket a napfénytől, amely kiszáríthatja a lombozatukat. A fagy elmúltával a babérmeggyet, olajbogyót és a berkenyét újra el lehet kezdeni öntözni.
