Az emberi személyzet nélküli repülő eszközöket, a drónokat napjainkban már nagyon sok célra alkalmazzák. Bár eleinte ezen légi járműveket többnyire a katonai konfliktusokban alkalmazták (eleinte felderítésre, később már támadásra is), és ilyen célú alkalmazásuk napjainkban is meglehetősen gyakori, a hétköznapi, civil életben is rendkívül sok mindenre használhatóak. Igaz ez a mezőgazdasági célú felhasználásukra is.
Felderítésre miért nem?
Ha napjainkban a mezőgazdaság (konkrétan a növényvédelem) és a drónok kapcsolatáról hall valaki, akkor igen gyakran elsőként a drónos permetezőgépek (illetve az alkalmazásuk kapcsán felmerült jogi procedúra) jut az eszébe.
Pedig a mezőgazdasági drónok használatának „evolúciójában” a drónok aktív, azaz a környezetre valamilyen hatást gyakorló használata elméletileg csak a harmadik szakasz kellene, hogy legyen.
Ahhoz, hogy valamilyen károsító ellen felmerüljön akár drón használatával, akár annak hiányában földi géppel a növényvédelmi kezelés szükségessége, ahhoz azért előtte pár dolognak teljesülnie kell.
Ezek hiányában akár le is kezelhetnénk egy gazdaságban az összes táblát az összes, abban az időszakban potenciálisan problémák előidézésére képes károsító ellen. Könnyedén belátható, hogy ez sem környezetünk megkímélése okán, sem pedig tisztán pénzügyi, gazdaságossági szempontok alapján nem helyes megoldás.
Ahhoz, hogy aktívan felléphessünk bármely ellenféllel szemben, ahhoz pontos információkra van szükségünk. Igaz ez mind a katonai, mind pedig a civil felhasználásra, a drónok létezésétől teljesen függetlenül.
Hármas felosztás
Ha növényvédelmi jellegű beavatkozásról beszélünk, akkor az igazság szerint három részre osztható, amelyek nélkül a kezelésünk jó része eredménytelen lenne.
A legelső része a növényvédelmi akciónak a felderítés, azaz a különféle problémák megtalálása, a helyszínek lokalizálása. Jelenleg ez még leginkább egy terepjáró + gumicsizma technikai input segítségével valósul meg, közvetlen emberi részvétellel. Pedig igen jó eséllyel a felderítést, az állományok szemlézését végző szakemberek egy része hobbicélokra már használ kamerával felszerelt drónokat.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha a családot nyaralás közben le tudja drónról (is) fényképezni, akkor miért nem teszi ugyanezt a felügyelete alá tartozó mezőgazdasági táblák növényzetével is? Ehhez jóval kevesebb engedély, papírmunka kell, mint a drónokról elvégzett növényvédelmi célú kezelésekhez!
Nyilvánvalóan a drónok direkt felderítésre történő használatának vannak még korlátai. Ugyanakkor már az is nagy segítség lehet, ha csak „madártávlatból” megnézzük, hogy mely táblákon van valami „gyanús”.
Sokszor csak ezekhez a táblákhoz érdemes személyesen is kimenni, vizsgálódni, amellyel már rengeteg időt lehet megspórolni. A szezonban amúgy is ebből van a legkevesebb a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.
Nyilvánvalóan sok probléma csak a tünetek közelebbi szemre vételezésével állapítható meg. Viszont a drónokról (megfelelő kamera, vagy kamerák alkalmazásával) már könnyedén lehet olyan felvételeket is készíteni, amely jó néhány, kevésbé problematikus kórokozó, vagy kártevő esetében egyértelművé teheti azok beazonosítását.
Mesterséges Intelligencia
Napjainkban sokszor már a csapból is az AI, azaz a Mesterséges Intelligencia folyik. Nem kellene riadt nyuszi módjára félni ettől, hiszen okosan alkalmazva ez jó lehetőséget nyújthat a különféle kártevők, kórokozók távolból történő identifikálására és fertőzésük erősségének, jelenlétük gyakoriságának a megállapítására.
A drónok mezőgazdasági célú hasznosításának második eleme a károsítók identifikálására történő felhasználásuk. Ha az AI képes lehet már arra, hogy verset írjon, komplett emberi identitásokat másoljon le (hanggal, képpel…), akkor a különféle mezőgazdasági károsítók azonosítása nem hiszem, hogy nagy feladat lenne a számára.
Biztos, hogy valamilyen szinten „fel kell okosítani”, azaz megbízható azonosításra csak kellő mennyiségű és jó minőségű referenciaadat birtokában lehet számítani. Viszont tény, hogy elméletileg megvan a lehetősége annak, hogy egy felderítő drónnal már ne csak azt tudjuk meg, hogy hol, melyik táblán van valamilyen „problémás eset”, hanem azt is, hogy ott pl. valamilyen adott kórokozó észlelhető, valamilyen számszerűsített egyedszámban.
Ennek segítségével meg lehetne spórolni az olyan szemlézések jelentős hányadát, amikor órákig kell dagasztani a sarat, csak azért, hogy egy távolabb, rossz megközelítési lehetőségekkel rendelkező táblánkon a növények egészségi állapotáról megbizonyosodjunk.
A szakember pótolhatatlan
Mielőtt még azt gondolnánk, hogy innentől már nem is lesz szükség növényvédelemhez értő szakemberekre, mindenki megnyugtatására kijelenthetjük, hogy ez az állapot még messze nem érkezett el és vélhetően nem is fog.
Mivel a mezőgazdaságban dolgozunk, így természetes, hogy élő szervezetek a vizsgálódásaink tárgyai. Ami él, az bizony folyamatosan alkalmazkodik, változik is. Az AI bevezetése a károsító-diagnosztikába mindenképpen az első években teljes körű, a legkisebb részletig történő humán kontroll alatt kell, hogy történjen és ez a szakemberek által végzett kontroll folyamatosan, bár nem teljes körűen, de fenn is kell, hogy maradjon.
A drónok mezőgazdasági használatának harmadik stációja, a védekezésre való felhasználás csak e két előző szint, a felderítés és a diagnosztika teljesülésével valósulhat meg. Eddig is így volt, de az első két szintet drónok használata nélkül oldottuk meg.
A kórokozók, kártevők életmódja, esetleg még a morfológiája is változik kisebb-nagyobb mértékben. Szakmai kontroll nélkül ezek a változások sohasem kerülhetnének be abba az információhalmazba, amellyel az AI gazdálkodik, és amelynek alapján eldől, hogy az adott területen mely károsító van jelen és mekkora mennyiségben. Az élethosszig tartó tanulás szükségessége most már nemcsak ránk, emberekre, hanem az általunk kreált Mesterséges Intelligenciára is érvényes.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
