Egyes meteorológiai modellek szerint, egyre kedvezőtlenebb klimatikus viszonyok között tudunk búzát termeszteni Európában, azon belül hazánkban is (főként a Dél-Alföldön).
Azt ugyan nem állítják a modellek, hogy alkalmatlanná válhat a klíma a búzatermelésre, de azt igen, hogy csökkeni fog a búza termésátlaga. Mindemellett egyre több, az olyan interneten fellelhető, kalászosokról szóló szakcikk (főleg, a külföldi oldalakon), amelyben a szárazság- és aszálytűrés fokozása került előtérbe, akár nemesítés, akár agrotechnika terén.
A világ gabonatermelése alapján az őszi búza a második legjelentősebb gabonanövény a világon. Az első helyet, a kukorica foglalja el. A Statista_2025 előrejelzése szerint 2024/25-re 2 milliárd 776 millió tonna gabonatermés várható, amelyből 793 millió tonna a búza (29%).
Ha a világ búzatermelését nézzük, akkor a 2024-es évhez képest idén 2 millió tonnával több termést várnak. Egy 2021-es kimutatás alapján a világon Kína a legnagyobb búzatermelő ország, 136 millió tonnát termelnek 23 millió hektárról, 5,8 t/ha átlagterméssel.
Magyarország, a megtermelt mennyiség alapján (közel 6 millió tonna volt 2023-ban) a 25. helyet foglalja el a 130 országból. A termésátlagokat tekintve Írország (10 t/ha), Új-Zéland (9,7 t/ha), Hollandia (8 t/ha), Nagy-Britannia (7,8 t/ha), és Belgium (7,7 t/ha) termel a leghatékonyabban.
A magyarországi őszibúza-termelés helyzetét tekintve a termésmennyiség emelkedő, míg a termőterület csökkenő tendenciát mutat. Ha az elmúlt 10 év eredményeit nézzük – kivéve a 2022-es rendkívül aszályos évet –, növekvő trendet figyelhetünk meg. Az országos termésátlagokat figyelve a leggyengébb hektáronkénti hozam 2003-ban volt, 2640 kg, a legnagyobb pedig 2021-ben, 5930 kg.
Ezt üdvözölni kell, mert a klímaváltozás hatásait elemző legtöbb klimatikus modell, egyáltalán nem kedvező tendenciát jósol hazánk búzatermesztésének. A nyári hőség- és forrónapok száma egyre jobban emelkedik országos szinten, de Mezőhegyesen, a Dél-Alföldön még szélsőségesebbek ezek az értékek.
Emelkedő tendencia mutatkozik minden hőmérséklettel kapcsolatos statisztikában, de leginkább a hőség-, és a forrónapok száma emelkedik drasztikusan. A tenyészidőszakban (október-június) hullott csapadék mennyiségében enyhe, a középhőmérsékletben jelentősebb emelkedés tapasztalható.
Hazánkban búzából szinte kizárólag az őszi életformájú változatot termesztjük, a tenyészidőszak hossza 260-300 nap. Hasznos hőösszegigénye 2000-2200 ℃ (Pepó Péter – Integrált Növénytermesztés 2.). Mezőhegyesen ezek az értékek biztosítottak, de a hőösszegben várhatóan nagyobb emelkedés tapasztalható majd a közeljövőben.
Mezőhegyesi gyakorlat
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területein, évtizedek óta foglalkozunk az őszi búza termesztésével. Az utóbbi években, általában 1500-2000 ha termőterületen került elvetésre.
A termésátlagokat tekintve mindig jóval a megyei és az országos termésszintek fölött takarítottuk be a búzát. A hasznosítás szempontjából 30-40% vetőmag, 60-70% étkezési.
Jelentősebb termésátlag-növekedést 2018-ban értünk el, amikor a fajtaszerkezetben változtatást hajtottunk végre bőtermő, „nyugati” típusú fajtákkal, melyeket csökkentett tőszámmal (3,6-4,2 millió mag/ha) és korábban vetettünk (szeptember 25-i vetéskezdéssel). Így közel 8 t/ha üzemi termésátlagot értünk el 1900 ha területen, kedvező csapadék- (a tenyészidőszakban közel 500 mm csapadék hullott) és optimális hő- és fényviszonyok mellett.
A Ménesbirtok precíziós gazdálkodási szakemberei által készített adatelemzések nagy segítséget nyújtanak a szántóföldi agrotechnika klímaadaptációjának megvalósításában. A műholdas távérzékelt és drónos felvételezésből készült felvételek, valamint az azokból készített térképek jelentős támogatást nyújtanak a termeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában.
Ezeket felvételeket a tápanyag-kijuttatás, növényvédőszeres-kezelések tervezésére és a termésbecslésre is fel tudjuk használni, de ez nem azt jelenti, hogy a területbejárás elmaradhat, amely a kalászok és szemek számának megszámolásával jár.
Egyet viszont még senki nem tud ebben az időben, azt, hogy mennyi lesz a búzaszemek ezermagtömege, hektolitersúlya. Egy-két évjárat mindig van, amelyik megtéveszti az embert.
Ilyen évjárat volt a 2023. év is, amikor rádöbbentünk, hogy hiába volt a biomasszát tekintve (NDVI) jó-kiváló az állományunk, ha a május/júniusi kevés napfény és csekély hőösszeg miatt nem tudtak beépülni a tápanyagok a szemekbe, így könnyű, ocsúszemek (léha) képződtek. A legsűrűbb és legdúsabb állományok adták a legkevesebb termésátlagot.
Páll László, Monoki Szabolcs
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. EXTRA 109. Gyomirtás, gabonatermesztés számában olvasható.
