Mérföldkőhöz érkezett az agrárium jövőjét formáló egyik legfontosabb tudományos-technológiai újítás: az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsának március 14-i döntése alapján a tagállamok képviselői megszavazták a precíziós nemesítési technikák szabályozására vonatkozó rendelet tervezetét.
Ez a lépés megnyitja az utat a végleges jogszabályalkotási folyamat előtt, amelynek eredményeként még az idei évben életbe léphet az új uniós szabályozás. A rendelet célja, hogy biztonságos és tudományosan megalapozott keretet biztosítson a génmódosítástól világosan elkülönülő, innovatív nemesítési eljárások engedélyezésére.
Válasz a mezőgazdaság kihívásaira
Az elmúlt öt év minden korábbinál nagyobb kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek – mint az aszály, a hőség, a késői fagyok vagy a hirtelen lezúduló csapadék – mellett a növényvédőszer-kivonások, a háborús gazdasági hatások és az infláció egyaránt rontották az ágazat versenyképességét.
A főbb szántóföldi növények – kukorica, búza, napraforgó – terméshozamai jelentősen ingadoztak, és a becslések szerint öt év alatt körülbelül 1000 milliárd forintos kár érte az ágazatot.
Kulcstechnológia lehet a precíziós nemesítés
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint az ágazat versenyképességének megőrzéséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen olyan új növényfajták kifejlesztése, amelyek jobban ellenállnak a környezeti stresszhatásoknak és a kórokozóknak.
Ebben kulcsszerepet kaphat a precíziós nemesítés, amely – ellentétben a klasszikus GMO-technológiával – nem idegen gének beültetésével dolgozik, hanem a növény saját génállományát módosítja célzottan, biztonságosan.
A szövetség elnöke, Takács Géza kiemelte: Magyarországon évente több mint 100 növényfaj közel 1500 fajtáját szaporítják és minősítik. A vetőmagágazat mintegy 200 milliárd forint értéket képvisel, és mintegy 1500 vállalkozás, kutatóintézet tevékenykedik benne. Ezért a precíziós nemesítés bevezetésének lehetősége nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is meghatározó.
Tudományos alapokon nyugvó technológia
Prof. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem növénytudományi tanszékének professzora szerint a precíziós nemesítés – például a CRISPR/Cas9 technológia – új távlatokat nyit meg a mezőgazdaság számára.
Ez az eljárás lehetőséget ad például olyan gabonafajták kifejlesztésére, amelyek ellenállóak a fuzáriummal vagy aszpergillusszal szemben – ezek a gombák súlyos mikotoxin-szennyezést okoznak, amely nemcsak takarmányozási, hanem humán-egészségügyi problémákat is jelent.
A technológia használatával rövidebb idő alatt, nagyobb biztonsággal lehet új, a klímaváltozással szemben ellenálló fajtákat előállítani, amelyek kevesebb növényvédőszer-felhasználással is képesek magasabb hozamot biztosítani.
Palkovics szerint ez az innováció szinte minden kultúrában alkalmazható: szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök és akár állatok esetében is, miközben hozzájárul az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez is az eltarthatóság javításán keresztül.
Elindult a párbeszéd
A Vetőmag Szövetség már 2022-ben megfogalmazta szakmai állásfoglalását a precíziós nemesítéssel kapcsolatban, és azóta folyamatosan egyeztet a kormányzati döntéshozókkal, valamint a társszakmai szervezetekkel.
A cél, hogy Magyarország is mielőbb részesévé válhasson a technológiában rejlő lehetőségek kihasználásának, és a hazai klímához nemesített fajtákkal növelhesse az ágazat hatékonyságát és fenntarthatóságát.
Hatalmas nemzetközi piac és növekvő érdeklődés
A globális precíziós nemesítési piac 2023-ban meghaladta a 7 milliárd dollárt, és előrejelzések szerint 2032-re eléri a 15,7 milliárd dollárt, évi 10% feletti növekedéssel. Ma már világszerte mintegy 75 millió hektáron termesztenek precíziós nemesítéssel előállított növényeket, és a technológia folyamatosan terjed.
Az uniós rendelet elfogadása és hatályba lépése után Magyarország számára is új lehetőségek nyílhatnak meg, hogy reagáljon a mezőgazdaságot érintő globális kihívásokra – versenyképesen, fenntartható módon, a fogyasztók igényeit szem előtt tartva.
Képek forrása: VSZT.
