Növénytermesztés

Az ősi selyemúton terjedő mezőgazdasági technológia

Agrofórum Online

Az elmúlt évek kutatásai alapján egyre több az azt alátámasztó bizonyíték, hogy az Ázsia területén élő ősi nomád pásztorkodó közösségek növénytermesztési tevékenységet is folytattak.

Műholdas és drónfelvételek segítségével a Washingtoni Egyetem kutatói a távoli történelmi múltban kialakított öntözőrendszert fedeztek fel Távol-Keleten. Ez tette lehetővé egykor, hogy a rendkívül arid klimatikus viszonyokkal jellemezhető Északnyugat-Kína területén – ahol a világ egyik legszárazabb sivataga húzódik – növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó közösségek megtelepedhessenek. A Tian Shan hegység lábánál elterülő kopár pusztaságon végigfutó tekintet előtt évszázadokig rejtve maradtak e kultúra nyomai; csupán furcsa módon szétszórt gömbölyű köveket és a homokba maródott nyomvonalakat vehettek/vehetnek észre a helyszínen vizsgálódók.

Harminc méteres magasság fölött készült felvételeken azonban világosan kirajzolódnak a szabályos négyzet alakzatban futó gátak, az öntözőcsatornák és víztározók, amelyek a mozaikosan elrendezett apró parcellákat látták el az éltető vízzel. A helyszínen végzett ásatások első eredményei alátámasztják mindezt; elszórtan elhelyezkedő gazdasági épületeket, valamint temetkezési területek nyomait tárták fel. Az öntözőrendszert állattenyésztéssel foglalkozó közösségek építették ki. Azért volt szükségük erre, hogy táplálékukat kiegészítsék termesztett növényekkel, illetve, hogy az állataikat megfelelő takarmánnyal tudják ellátni.

A drónos felderítés és a Tian Shan hegység Mohuchahan völgyéről készítettek műholdas felvételek felhasználásával 3D-s modellt állítottak elő a területről. Erről leolvasható, hogy az évi 66 mm – ötöde annak a mennyiségnek, amely a szárazsággal szemben legnagyobb tűrőképességgel rendelkező kölesfajták termesztéséhez is szükséges – csapadékellátottságú vidéken miként tervezték meg a korabeli gazdák a növénytermesztést lehetővé tevő öntözőrendszerüket. A kisméretű táblákat kövekből épített gátakkal szegélyezték azért, hogy a hegyekből hóolvadáskor érkező vizet minél hosszabb ideig a területen tartsák, a tápanyagban gazdag üledék lerakódását elősegítsék. A 3D-s modellben jól kirajzolódik Mohuchahan néven ismert folyó medrének nyomvonala, amely a hegyekből érkezve veszett bele a Takla Makán sivatag homoktengerébe. A kutatók úgy vélik, hogy az így kialakított területen köles, árpa, búza és esetleg szőlő teremhetett.

A felfedezés jelentősége az, hogy hozzájárulhat egy régóta zajló vita lezárásához, amely arról szól, hogy milyen módon jutottak el ezek az öntözési technológiák Kínának erre a száraz területére, a Xinjiang tartományba. Számos tudós azt az álláspontot képviseli ugyanis, hogy e technikák a kínai Han-dinasztia (i.e. 206-i.sz. 220) közvetítésével kerültek ide, a mostani kutatások viszont arra utalnak, hogy a helyi közösségek már a Han-dinasztia korát megelőzően használták ezeket a módszereket és őrizték meg a dinasztia utáni időkben is. A területet északról a Tian Shan hegység vonulatai zárják le, amelyen keresztül vezetett a Kínát a Közel-Kelettel összekötő selyemút. Ez a kereskedelmi útvonal lehetőséget teremtett arra, hogy a környezetében élő közösségek között olyan kapcsolati hálózat alakuljon ki, amelyen keresztül nemcsak árucikkek cseréje, hanem tudás és technológia közvetítése is zajlott. Így juthatott el Xinjiang tartományba az a tudás, amely lehetővé tette az öntözőrendszer kiépítését.

A témával kapcsolatban további információk az egyetem honlapján érhetők el.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A mikroműanyagok a talajtulajdonságokra is hatással vannak

2024. november 21. 06:40

Honnan jut a legtöbb mikroműanyag a talajba? Nem, nem az eldobált szemét a fő forrás. Érdekes kutatási eredmények a mikroműanyagokról.

Beszéljünk az ureázinhibitorokról úgy, hogy mindenki értse!

2024. november 20. 13:40

Bár sokat hallunk róluk, mégsem teljesen világos, hogyan „tartósítják” az ureázinhibitorok a nitrogént. Ebből a videóból Ön is meg fogja érteni.

Megnövekedett kukorica-vetésterület, kisebb termés az EU-ban

2024. november 18. 11:10

Az Európai Bizottság arra számít, hogy 2024-re jelentősen visszaesik a kukoricatermés az Európai Unióban, különösen a keleti tagállamokban.

Elkeserítő: 3,3 tonnás kukoricák is születtek idén Magyarországon

2024. november 15. 16:10

Az idei aszály a kukorica esetében is okozott terméskiesést, a hektáronkénti hozamok csökkentek a korábbi évekkel összevetve.

Mire jók a drónok és mire nem?

2019. november 25. 07:55

Közös innovációs konferenciát tartott az Agrárközösség és az MKB Bank Hódmezővásárhelyen november 21-én. A rendezvényen kerekasztal beszélgetésen keresték az előadó szakemberek a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy mik a drónos permetezés agronómiai előnyei és mik a technikai korlátai. A technológia széleskörű gyakorlati elterjedésnek feltételeiről is szó esett.

Drónok: kötelező lesz a regisztráció és az egyedi azonosító, engedély kell a repüléshez

2019. május 27. 13:30

Az Európai Bizottság elfogadta a drónok használatára vonatkozóan a biztonságot és az azonosíthatóságot előíró, korábban jóváhagyott új irányelv végrehajtási utasításait - közölte az uniós bizottság.

MATE: a legkorszerűbb agrárdigitalizációs eszközök elterjedését segítjük

2022. november 18. 10:12

Ma már nem lehet érzésből színvonalas, versenyképes és fenntartható mezőgazdálkodást folytatni, az agrárium ugyanis komoly csúcstechnológiai és tudásintenzív ágazattá vált – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Dunapatajon tartott gazdanapon. A MATE, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft. közös projektjének legfőbb célja is az, hogy 99 településen segítse a legkorszerűbb agrárdigitalizációs eszközök elterjedését.

Drónokkal a sikeresebb beporzásért

2021. augusztus 20. 05:40

A Polybee egy olyan innovációval állt elő, amely alkalmas a szamóca, paprika, paradicsom, valamint padlizsán beltéri beporzására.