A talajkontaktus hiánya, a vetőmagok területi eloszlásának egyenetlensége, a magas költségek, no és az előre a nem látható ráfordítások – a mezőgazdasági drónokkal végzett vetés számos előítéletet szül.
A címben említett három német gazda éppen ezért szerette volna pontosan tudni, hogy mi az igazság, ezért kipróbálták a drónos vetést.
A gazda arra számított, hogy alig lesz valamije
A 2022-es év rendkívüli szárazsága miatt Henrik Rühmkorf arra számított, hogy a DSV TerraLife márkájú ProTR30-as keverékéből – amelyben keresztesvirágú növények, valamint napraforgó, takarmányborsó, len, perzsa- és fehér here, jégcsapretek, bükköny, cirok és négermag is volt, 28 kg/ha vetőmagmennyiséggel – alig fog valami kikelni. Azonban nagyot tévedett.
„A finom magvakból álló lóhere fajtákat leszámítva 2022-ben egyenletes növényállomány alakult ki – mondta a növénytermesztő. – Miközben a helyibéliek leginkább a napraforgóknak örülhettek, én megdöbbentem az első ízben kipróbált drónos vetés sikerén.”
Rühmkorf körülbelül 18 hektáron vetette el a vetőmagot a búzatáblában néhány nappal a betakarítás előtt:
„Ehhez drónpilótával jártam végig a területeket. Korábban fix pontokat mentettem el a telefonomban, megjelöltem a területeket, majd a navigációs adatokat a drónba tápláltam. Így a készülék tudta, hogy hova kellett repülnie.”
Akkumulátor problémák
A 7,50 m-es működési szélességével a szerkezet néhány órán belül készen állt a betakarítás előtti vetésre. – Csak a megrakott drón akkumulátorai merültek le gyorsan – mondta Rühmkorf. – Ezeket szinte minden hektár után gyorsan fel kellett tölteni a szántóföld szélén lévő generátorral.
Kétszeres művelés és késői vetés
Míg korábban a gazda kétszer művelte meg a földet, és viszonylag későn vetette el a köztes növényeket hagyományos módon, most a drónra hagyatkozik. Ezért a repülős vetésért áfával együtt mintegy 35 euró/ha-t fizet, és az időelőnyt a növekedéshez használja ki.
Manfred Sayer a minimálisra akarja csökkenteni a talajművelést
Az 50 éves gazdának a Heilbronntól délnyugatra fekvő 54 hektáros szántóföldi gazdaságában különböző talajviszonyokkal kell megküzdenie: a jótól a homokosig minden van – foglalta össze. Az ő térségében átlagosan évi 500–700 mm csapadékra lehet számítani, bár a tavaly nyári aszály az ő földjén is gondot okozott.
Sayer 15 éve alkalmazza a talajművelés nélküli gazdálkodást, mulcsvetéssel: a talaj most sokkal lazább, finommorzsás, nincsenek göröngyök, minden könnyebben megy, és a földigiliszták is szaporodnak. Sayer kezdetben egy 2 hektáros tesztterületen próbálta ki a drónos vetést.
„Azt gondoltam magamban, hogy ha nem működik, akkor maximum újra kell vetnem – mondja Sayer, aki a köztes kultúrák keverékét drónnal juttatta ki a búzaállománya fölé a betakarítás előtt. – Röviddel ezután a kombájnnal áthajtottam rajta aratáshoz, a szalmát a szántóföldön hagytam, és kész is voltam.”
A szántóföldi gazdálkodót mindenekelőtt az időmegtakarítás győzte meg
„A köztes vetés eredménye pontosan ugyanaz, mint a Köckerling forgóboronámmal, de az egész sokkal gyorsabb – mondja a gazda. – Negyedóra alatt kész volt az egész.”
Werner Heck gazdálkodó az erózió és a szárazság ellen küzd – permetezéssel. A 63 éves billigheimi gazda különösen az aszály és az erózió miatt aggódik. Ezért szeretné megóvni a földje vízháztartását, és felkészíteni a talajt a szélsőséges időjárási eseményekre. A drónnal történő köztes vetés tökéletesen illeszkedik ebbe a tervbe. A Heilbronn melletti telephelyén a gazdálkodónak főként dombos, nehéz és agyagos talajokkal és évi 600–700 mm csapadékkal kell megküzdenie.
Az első drónos vetési kísérlet kudarcot vallott
Az első kísérletre április végén került sor. Mivel azonban a repülős vetés után túl kevés eső esett, a palánták a felszínen kiszáradtak. A második kísérlet két héttel a búza betakarítása előtt viszont sikeres volt.
„Utána átmentem rajta a rugós boronával, és így teremtettem talajkontaktust. Ez jól működött” – jelentette ki.
A tartós hőség okozott fejfájást
Az első hetekben a borult idő, majd a későbbi bőséges fény ideális volt a növények számára. A közben előforduló állandó hőség ugyanakkor Hecknek problémát okozott. Szeptember elején azonban végre sok eső esett, és a kapásnövények gyorsan sűrűvé váltak.
A gazdát mindenekelőtt az alacsonyabb költségek győzték meg
Werner Heck idén már 40 hektárnyi területet vetett be drónos vetéssel. – A vetőmag drónnal történő kiszórása jól működik. Mindenkinek ajánlom – mondja a gazda. Különösen a költségmegtakarítás győzte meg. – Most körülbelül 35 eurót fizetek (13 500 forintot – a szerk.) hektáronként. A drón körülbelül 4-5 hektárt vet be óránként.
(Fotó: Helio Drones)
