Az Európai Unió egy új rendelettervezete szerint a jövőben nem lehetne olyan húsra utaló kifejezéseket használni növényi alapú élelmiszereken, mint például „bacon”, „ribs” vagy „sirloin steak”. A javaslat célja, hogy egyértelmű különbséget tegyenek a valódi húsból készült termékek és a növényi alternatívák között, így védve a fogyasztókat a megtévesztő címkézéstől.
A szabályozás összesen 29 olyan elnevezést tiltaná, amelyek klasszikusan a húsiparhoz köthetők – például a „chicken wing” (csirkeszárny) vagy a „pork chop” (sertésszelet). A „burger”, „kolbász” és „steak” szavak egyelőre még nem kerültek a tiltólistára, de a jogalkotás előrehaladtával ezek is veszélybe kerülhetnek. Az Európai Parlament a következő hónapokban tárgyalhat a végleges szövegről.
Fogyasztóvédelem vagy versenykorlátozás?
A Bizottság indoklása szerint az elnevezések pontosítása elsősorban a vásárlók érdekeit szolgálná. Az uniós döntéshozók úgy látják, a húsra utaló kifejezések használata a növényi termékeken megtévesztheti a vásárlókat, akik nem mindig olvassák el a csomagoláson szereplő összetevőket. Az új szabályozással ezt szeretnék kiküszöbölni.
A növényi alapú élelmiszereket gyártó cégek azonban aggodalmuknak adtak hangot. Szerintük a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy a „vegán kolbász” nem tartalmaz húst – az elnevezés inkább a forma, a felhasználás vagy az ízvilág leírására szolgál. A ProVeg és más civil szervezetek attól tartanak, hogy az új szabályozás akadályozná az alternatív fehérjeforrások térnyerését, és torzíthatja a versenyt a húsipar javára.
Már volt példa hasonlóra – de visszakozás lett belőle
Franciaország 2022-ben már megpróbálta nemzeti szinten betiltani a húsos elnevezések használatát a növényi termékeken. A szabályozást azonban az Európai Bíróság végül felfüggesztette, mondván: a tiltás uniós harmonizáció hiányában nem hajtható végre megfelelő jogalappal. Az új uniós rendelettervezet éppen ezt a jogi űrt kívánja betölteni, egységes szabályozást hozva minden tagállam számára.
Mit jelent ez a magyar gyártóknak?
A növényi húspótlók piaca dinamikusan növekszik Európában – 2024-ben a forgalma meghaladta a 3,3 milliárd eurót. A magyar piacon is egyre több alternatívát találni: növényi kolbász, vegán szendvicsfeltét, húspótló fasírt – ezek mind érintettek lehetnek, ha a rendelet hatályba lép. A gyártóknak új márkaneveket, csomagolásokat és marketingstratégiát kell majd kialakítaniuk, ami komoly költséggel járhat.
A szabályozás az exportáló vállalkozásokat is érintheti. Ha valaki például növényi fasírtot szeretne forgalmazni Németországban vagy Hollandiában, előfordulhat, hogy a címkét teljesen újra kell gondolni. Érdemes tehát előre felkészülni a változásokra, és figyelemmel kísérni az uniós döntéshozatalt.
Még nincs döntés – de most kell lépni
A javaslat egyelőre nem jogerős, és várhatóan több hónapig is eltarthat, mire a végleges szabályokat elfogadják. A tagállamok és az Európai Parlament véleményei még alakíthatják a szöveget, de az irány egyértelmű: az EU szigorítaná a növényi alapú termékek címkézését. A gyártók és forgalmazók részéről most lenne érdemes elindítani a címke-átvilágítást és a fogyasztói kommunikáció újragondolását.
Képek: Pixabay.
