A humusz a talaj egyik legösszetettebb és legértékesebb komponense. Nem egyetlen vegyületből áll, hanem szerves molekulák gazdag elegye alkotja, melyek szinte kizárólagosan, mintegy 85-90%-ban, csak a talajban fordulnak elő. Ezek az anyagok olyan szerves maradványokból képződnek, amelyek már átestek a humifikáción – azon lassú biológiai átalakulási folyamaton, amelynek kulcsszereplői a talajban élő mikroorganizmusok.
Ennek megfelelően válik fontossá a mikrobiológiai tarlókezelés. Az intenzíven művelt területeken a mikroorganizmusok száma jelentősen csökkent, és fajgazdagságuk is szegényedett. Ez sérült talajélet állapot a lebontási folyamatok hatékonyságát hátrányosan befolyásolja. Ezért fontos, hogy bontóenzimeket termelő baktériumok kijuttatásával támogassuk a bomlási folyamatok elindulását, beindítva ezzel a humuszképződést.
A „humus” latin eredetű szó, mely eredetileg a földfelszínt, a termőréteget jelölte – azt a helyet, ahol az élet kibontakozhatott. A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik. A humusz javítja a talaj vízmegtartó és -tároló képességét, elősegíti a morzsalékos szerkezet kialakulását, valamint jelentősen növeli a talaj ioncserélő képességét. Hatására a növények tápanyagellátása kiegyensúlyozottabbá válik, különösen stresszes időszakokban, mint az aszály vagy hőmérsékleti szélsőségek idején (1. kép).

A szerves anyagok lebontása a talajban két, jól elkülöníthető fázisban zajlik. Elsőként a mineralizáció során a szerves anyag egyszerű vegyületekre bomlik: cukrokra, aminosavakra, szerves savakra, vízre és szén-dioxidra. Ez a folyamat gyors, akár néhány hét alatt lejátszódik, és azonnal felvehető tápanyagokat eredményez, mint például a nitrát, a foszfát vagy a kálium.
Ugyanakkor ezek az anyagok nem épülnek be a talaj tartós szerkezeti elemeibe. A második fázisban, a humifikáció során a lebomlott szerves anyagok egy része stabil, összetett vegyületté alakul – huminsavakká, fulvosavakká és huminokká.
Ezek az anyagok ugyan nem állnak közvetlenül a növények rendelkezésére, viszont hosszú távon biztosítják a tápanyag-utánpótlást és vízmegtartó képességükkel is hozzájárulnak a csapadékszegény időszak átvészeléséhez. Maga a humuszképződés hónapok, sőt akár évek, évtizedek alatt megy végbe, és mértékét az éghajlat, a vízforgalom, a domborzat és a biológiai sokféleség egyaránt befolyásolja.
A humuszképződés egyik legfontosabb biológiai szereplői a talajbaktériumok, amelyek természetes, növényi eredetű cukrokból képesek baktériumnyálka, azaz EPS (exopoliszacharid) képzésére (2. kép). Ezek az anyagok „összeragasztó” tulajdonságukkal elősegítik a talajrészecskék összetapadását, támogatják az aggregátumok kialakulását, és ezzel hozzájárulnak a morzsalékos talajszerkezet létrejöttéhez.
A megfelelő szerkezet javítja a talaj víz- és levegőgazdálkodását, növeli annak tápanyag-megtartó képességét. Maga a baktériumnyálka jelentős mennyiségű vizet képes megkötni és hosszabb ideig tárolni, ami különösen előnyös szélsőséges időjárási viszonyok között. Ez a szerkezetjavító és vízmegtartó hatás már rövid idő alatt is megvalósul. Talajoltó baktériumokkal ez a folyamat jelentősen gyorsítható.

A növényi szármaradványok mikrobiológiai készítményekkel támogatott bontása lehetővé teszi, hogy a talajba visszakerüljenek a kulcsfontosságú tápanyagok – nitrogén, foszfor, kálium, mikroelemek –, és a humuszképződés is célzottan elinduljon.
A tarlóbontó készítmények alkalmazásakor a forgalmazó által meghatározott hektáronkénti mennyiséget 200-400 liter vízzel kell hígítani, majd közvetlenül az egyenletesen aprított szármaradványokra permetezni. Ezt követően a kezelt növényi anyagot azonnal a talajba kell dolgozni. A legalkalmasabb eszközök ehhez a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek elősegítik a maradványok egyenletes bekeverését, támogatva ezzel a lebomlási és humuszképző folyamatokat.
Bővebb szakmai információért forduljon bizalommal a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjaihoz!
A cikk az Agrofórum újság 2025. augusztusi számában jelent meg.
További szakmai tartalmakért: KATTINTSON!
Kiemelt kép: Pixabay.