Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében megvédte a Közös Agrárpolitika (KAP) 2028–2034 közötti átalakítását és a keretösszeg újraszabását. A Bizottság szerint a gazdák jövedelemtámogatása megmarad, miközben egyszerűbb és rugalmasabb végrehajtást ígérnek.
A kereskedelempolitikában a Mercosur-megállapodás védzáradékokkal és szükség esetén kompenzációval járna. A termelői szervezetek ugyanakkor kockázatokat látnak – főként a hús- és a feldolgozott élelmiszer-piacokon.
Mit jelent a 300 milliárd eurós KAP-keret?
A Bizottság egy egyszerűbb, célzottabb KAP-rendszert ígér 2028–2034 között, legalább 300 milliárd eurós keretösszeggel, amely elsősorban jövedelemtámogatásra és válságkezelésre fókuszál. A közlés szerint ez a gazdákhoz jutó közvetlen támogatások szintjét a jelenlegihez hasonlóan tartaná, miközben a végrehajtás kevesebb adminisztrációval járna.
Összevetésképp a 2021–2027-es ciklus teljes KAP-kerete 386,6 milliárd euró volt, amit többen a mezőgazdaság uniós részarányának csökkenéseként értelmeznek. A számok megítélése így részben szakmai, részben politikai vita kérdése.
Nemzeti hozzájárulás: nagyobb mozgástér a kormányoknak
A Bizottság hangsúlyozta: a KAP-források nemzeti és regionális pénzekkel kiegészíthetők. Vagyis a tagállamok saját döntésük alapján plusz forrásokkal erősíthetik a mezőgazdasági támogatásokat. A gyakorlatban ez a társfinanszírozás és a nemzeti kiegészítő támogatások szerepének növekedését jelentheti. Kérdés, hogy a költségvetési mozgástér és a kormányzati prioritások országonként elégségesek lesznek-e a versenyképesség megőrzéséhez.
Mercosur: védzáradékok és importkvóták
Szeptember elején elindult a Mercosur-megállapodás ratifikációja, a jogi szövegek nyilvánosak. A tervezet külön fejezetben rögzíti a kétoldalú védintézkedéseket az érzékeny agrártermékekre. A piaci hatások mérséklésére többek között 99 ezer tonnás marhahús- és 180 ezer tonnás baromfihús-importkvóta szerepel, továbbá olyan védzáradék, amely lehetővé teszi az előnyök felfüggesztését, ha az import volumene vagy az árak egy meghatározott küszöb felett elmozdulnak. A Bizottság az agrár-válságtartalék növelésére is hivatkozik, mint kísérő eszközre (hét év alatt 6,3 milliárd euró).
Termelői aggályok: „túl nagy az ár”
Több ágazati szereplő szerint a megállapodás a gazdákat alacsonyabb környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások mellett termelő versenytársaknak teszi ki. Úgy vélik, a védzáradékok nem feltétlenül elegendők az ár- és piaci zavarok gyors kezelésére. Emellett az EU–USA megállapodás egyes feldolgozott élelmiszer-kategóriákban rontaná az európai export versenyhelyzetét. A Bizottság ezzel szemben azt állítja: a lehető legszigorúbb garanciákat tárgyalta be, és az agrárérzékeny termékek védelmet kapnak.
„Buy European Food”: uniós promóció az európai élelmiszerekért
A beszédben új promóciós kezdeményezés is elhangzott „Buy European Food” néven, amely az európai élelmiszerek belföldi és exportpiaci népszerűsítését célozza. A cél az európai minőség és eredet hangsúlyozása, valamint a fogyasztói bizalom erősítése.
A részletek – keret, eszközök, kedvezményezettek – később várhatók, de a politikai üzenet egyértelmű: kommunikációval is támogatnák az ágazatot. A kampány a piaci nyitások közepette erősítheti a „Made in Europe” márkaértéket.
Mire figyeljenek most a gazdálkodók?
A következő hónapokban három dolog dönt: az uniós többéves költségvetési alku kimenetele; a Mercosur-csomag tagállami és európai parlamenti támogatása; valamint az, hogy a nemzeti kiegészítő források mennyire ellensúlyozzák a vitatott keretcsökkentést. Húsmarha-, baromfi-, tej- és feldolgozóipari szereplőknek érdemes figyelni a védzáradékok technikai paramétereire és az esetleges kompenzációs csatornákra. A döntések tempója politikai lesz, de a pályát már most a közzétett javaslatok jelölik ki. A bizonytalanság kezelésére a piaci kitettség és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata rövid távon is indokolt lehet.
Kiemelt kép: Pixabay.
