Lassú növénypusztulás: nem biztos, hogy csak az aszály a hibás

A növényállomány későbbi sorsa, illetve a szükséges teendők mibenléte viszont döntő mértékben függ attól, hogy a növények problémáit „csak” az aszály, vagy egy agresszív, talajlakó kórokozó okozza-e.

Aszály vagy kórokozó?

A nyár folyamán az egyes táblákon foltokban elszáradó, pusztuló növényzet megjelenését a hőség és a víz hiánya, valamint a hamuszürke szártőkorhadás fellépése egyaránt okozhatja. Hab a tortán, hogy a szártőkorhadásért felelős talajgomba, a csak Macrophomina néven közismert Rhizoctonia bataticola kórokozó alapvetően egy trópusi eredetű gomba.

Mint ilyen, rendkívül melegkedvelő faj. Ennek megfelelően a mezőgazdasági táblákon azokon a homokosabb, könnyebben felmelegedő foltokon szaporodik fel tömegesen, ahol az aszály tünetei is a leghamarabb szoktak jelentkezni. Sajnos az aszály és a kórokozó fertőzése sok esetben kéz a kézben járnak.

Miért fontos elkülöníteni a két problémát?

Az, hogy a növényzet fokozatos pusztulása csak az aszály számlájára írható-e, avagy a Rhizoctonia bataticola is jelen van-e, az döntően befolyásolja a későbbi teendőinket. A kórokozó bizonyított jelenléte esetén ugyanis szükség lesz olyan növényvédelmi beavatkozásokra (baktériumos, vagy parazita gombás talajkezelésekre), amelyekre a kórokozó hiányában nem kell költeni.

Miért fontos kimutatni a kórokozót?

A növényzet foltszerű száradása, pusztulása önmagában egyáltalán nem bizonyítja ennek a szélsőségesen polifág kártevőnek a jelenlétét. Szemes cirok esetében egyes tünetek, mint pl. a buga megszorulása sokkal jellemzőbb az aszályra, mint a talajgomba fertőzésére.

A Rhizoctonia bataticola a szemes cirok esetében döntően később, már a bugák teljes kifejlődése után hatalmasodik el a cirok szárában. Ezzel általában az egész növény kidőlését eredményezi. Különösen igaz ez az idei évben, amikor is a hűvös májusi időjárás miatt ez a melegkedvelő kórokozó a szokásosnál később fertőzte meg a gazdanövényeit.

Annak eldöntéséhez, hogy a növényzet károsodását okozhatta-e a Rhizoctonia bataticola gomba, mindenképpen szükséges kimutatni valamilyen módon az érintett növények szöveteiből.

Mikroszkleróciumok: a biztos bizonyíték

Szerencsére a kórokozó a kórfolyamat kiteljesedése során a megtámadott növények belső szöveteiben általában tömegesen képez tized milliméteres nagyságú, apró, fekete mikroszkleróciumokat. Ezek tömeges jelenléte miatt a megtámadott növényi szövetek szürkés színt vesznek fel.

A mikroszkleróciumok jelenléte egyébként már kisebb nagyítás mellett is jól látható. A Rhizoctonia bataticola jelenlétének és a növényzetben előidézett tüneteknek kizárólagosan ez, vagyis a mikroszkleróciumok megléte a döntő bizonyítéka. Minden más tünet csak a gyanút erősítheti, de nem ad bizonyosságot.

Igaz ez az állítás még akkor is, amikor a kórokozó a szokásosnál később, kisebb intenzitással fertőzte meg a tápnövényeit. Ezt okozhatja akár az idei hűvös májusi időjárás is, de okozhatja egy már megkezdett mikrobiológiai növényvédelmi kezelés is.

A már kezelt napraforgó állományokban idén meglehetősen gyakori az a jelenség, hogy a növények pusztulása lassabban következik be, a bélállomány degradációja is vontatottan halad és a bélállományban a mikroszkleróciumok jóval később és csak nagyon visszafogott mennyiségben jelennek meg.

^{A képek a szerző felvételei.}