Az uniós agrárpolitika jövőjét érintő reformjavaslatok komoly hullámokat kavartak az EU agrárminisztereinek legutóbbi tanácskozásán. A közös agrárpolitika (KAP) átalakítására vonatkozó tervek – különösen a költségvetési megszorítások és a támogatási rendszer átszervezése.
Több tagállamban aggodalmat és ellenállást váltottak ki. Egyes miniszterek „részben katasztrofálisnak” nevezték a bizottsági javaslatokat.
Költségvetési viták a középpontban
Az Európai Bizottság által előterjesztett tervek szerint 2027 után csökkentenék a közös agrárpolitika költségvetését, miközben létrehoznák a nemzeti és regionális partnerségi alapot (NRP). Ezzel párhuzamosan több meglévő támogatási forrást is összevonnának. A legtöbb agrárminiszter attól tart, hogy ez a lépés átláthatatlanná teszi a támogatások felhasználását, és egyes tagállamok számára aránytalan hátrányt jelenthet.
A német delegáció képviseletében Markus Schick államtitkár is számos kérdést vetett fel, különösen a nemzeti társfinanszírozási arányokkal, a tervezett degresszióval és a közvetlen kifizetések plafonjával kapcsolatban. Kritikus pont volt továbbá, hogy a tervek nem garantálnak minimális költségvetést a klíma- és környezetvédelmi intézkedésekre.
Német javaslat a szőlőültetvények kivágására
Berlin külön kezdeményezéssel is előállt: egy önkéntes programot javasolt a szőlőültetvények kivágására, amely az európai borpiacon tapasztalható túltermelést hivatott mérsékelni. Az elképzelés szerint a felszabaduló területeken ideiglenesen ökológiai kísérőintézkedéseket lehetne megvalósítani. A javaslat azonban széleskörű elutasításba ütközött, több agrárminiszter szerint nem indokolt külön támogatási alapot nyitni erre a célra.
Bizottsági álláspont: több rugalmasság, kevesebb félelem
Christophe Hansen agrárbiztos igyekezett eloszlatni a félreértéseket. Mint hangsúlyozta, a nagyobb rugalmasság elengedhetetlen, hiszen az EU tagállamainak agrárszerkezete rendkívül eltérő. Ugyanakkor kijelentette: a Bizottság ügyelni fog arra, hogy az új szabályok ne torzítsák a belső piaci versenyt. Hansen emlékeztetett arra is, hogy a 2027 utáni időszakra legalább 300 milliárd euró áll rendelkezésre a KAP-ra, amelyet a tagállamok akár kiegészíthetnek.
Éles tagállami kritikák
A legtöbb ellenérzés Franciaországból, Olaszországból, Portugáliából és Szlovákiából érkezett. A francia miniszter, Annie Genevard a NRP-alapot bírálta, és attól tart, hogy a tagállamok közötti versenyfeltételek szétszabdalódnak. Az olasz tárcavezető, Francesco Lollobrigida egyenesen úgy fogalmazott: „Hatvan év sikertörténet után most szétverik a KAP-ot.”
Portugália agrárminisztere, José Manuel Fernandes pedig figyelmeztetett: „Az idők túl komolyak a kísérletezéshez.” A szlovák agrárminiszter, Richard Takáč a tervezett degresszió és kifizetési plafon ellen tiltakozott, mivel szerinte ez aránytalanul sújtaná az ország nagyüzemeit.
Pozitív hangok az északi tagállamokból
Eltérő vélemények is elhangzottak: Svédország és Finnország agrárminiszterei üdvözölték a nagyobb nemzeti mozgásteret és a tervezett adminisztrációs egyszerűsítéseket. Meglátásuk szerint a javaslat nem minden elemében problémás, és vannak olyan részek, amelyek előremutatóak lehetnek.
Merre tovább?
A vita rávilágított arra, hogy a közös agrárpolitika átalakítása rendkívül összetett és politikailag érzékeny kérdés. A Bizottság és a tagállamok közötti egyeztetések a következő hónapokban folytatódnak, ám az már most látható, hogy az egyensúly megtalálása a költséghatékonyság, a környezeti célok és a tagállami érdekek között nem lesz egyszerű feladat.
(Forrás: EU-Agrarminister rechnen mit GAP-Reformplänen ab: „Teilweise katastrophal“ | agrarheute.com)
Kiemelt kép: Pixabay.