Jöhet háború, járvány, kibertámadás, a finnek minden eshetőségre felkészültek. Egész Európában példátlan krízishelyzeti rendszert működtetnek, amelyben az akadálytalan élelmiszerellátás a privilégium – ideje példát venni róluk.
Senki nem gondolta volna, hogy a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború még most, három és fél év elteltével is tartani fog. Fegyverszünetet vagy akár békekötést még Donald Trump amerikai elnök sem tudott kikényszeríteni a szembenálló felekből, a konfliktus pedig immár nemcsak az európai, de a globális gazdaságra is káros hatással van.
A szokatlan és nehéz piaci körülményeket a magyar gazdálkodók is megsínylették. Az energiaárak és velük együtt a műtrágyaárak gyors emelkedésnek indultak, az olcsó, nagy tömegű (és alkalmanként rossz minőségű, toxinnal szennyezett) ukrán gabona pedig piacromboló hatásúnak bizonyult.
72 órára elegendő otthoni készlet
Vajon jól felkészült Magyarország az állandósult krízishelyzetre? Az alkalmazkodás ilyen időkben meglehetősen nehéz, de ha megnézzük a finn példát, akkor láthatjuk, hogy nem lehetetlen. A balti állam tulajdonképpen egész Európában példátlan intézkedést vezetett be azzal, hogy az állampolgárai számára lényegében kötelezővé tette, hogy 72 órára elegendő élelmiszerkészlettel rendelkezzenek otthon.
Északi nyelvrokonaink arra számítanak, hogy a következő geopolitikai sokk, kibertámadás, vagy akár a covidhoz hasonló pandémia bármikor bekövetkezhet. De az ellátási láncoknak, a mezőgazdasági termelésnek és az üzemanyag-ellátásnak működőképesnek kell maradnia.
„Enni mindig kell” – szokták mondani, hogy miért is biztonságos az agráriumban dolgozni, hiszen élelemre folyamatosan szüksége van és lesz az emberiségnek. Vészterhes időkben ugyanakkor az élelem a nemzeti stabilitás megteremtője, ezért fordítanak már most különös gondot a finnek az előállítás folyamatosságára és biztonságára.
Náluk mindennek az alapját a stratégiai gabonatartalékok jelentik. Búza, zab, árpa és rozs – ezekre koncentrálnak elsősorban, amelyek nemcsak a humán étrendben, de az állati takarmányozásban is fontos szerepet töltenek be. A terményeket biztonságos létesítményekben tárolják az ország különböző pontjain, egészen félelmetes, mennyire felkészültek akár egy háborús helyzetre is.
A betárolt gabona minőségét a Fifo rendszerrel tartják fenn. Ez a „first in, first out” angol kifejezés rövidítése. Azt takarja, hogy a raktérkészleteket folyamatosan forgatják, a korábban eltárolt gabonát felhasználják, és a helyére új készletet visznek, így az mindig friss marad. Szükség esetén a készletek Finnország népességét 9 hónapon keresztül el tudják látni, ami példátlan mértékű előrelátásra utal.
A program működtetésében nagy segítséget jelent, hogy a balti állam 80 százalékban önellátó az élelmiszertermékekből. A mai globalizált világban ritkaság, hogy nagyrészt azt eszik, amit megtermelnek. De a 40 ezer finn mezőgazdasági üzem képes ekkora diverzifikációra. 2024-ben a farmok 74 százalékán növénytermesztés folyt, 20 százalékán pedig állattenyésztés. Az átlagos üzemméret 56 hektár. A rövid tenyészidőszak és a limitált számú kultúrnövényfaj ellenére a finn agrárium hatékonyan és innovatívan termel, igen fejlett infrastruktúra támogatásával.
(Vezérkép: Pixabay)
Így néz ki egy év gazdálkodás Finnországban, néhány percben összefoglalva:
