Az ugatás természetes velejárója a kutyatartásnak, de amikor a szomszéd eb órákon át ugat, könnyen elmérgesedhet a helyzet. Magyarországon is gyakori, hogy a tartós kutyaugatásból hatósági ügy vagy akár bírósági per lesz. De mit tekint a jog valódi zajpanasznak, mikor lépi át az ugatás a tűréshatárát?
A zajjal kapcsolatos konfliktusok az állattartás legérzékenyebb pontjai közé tartoznak. Bár minden kutya ugat, nem mindegy, mikor, mennyit és milyen hangerővel. A lakókörnyezet, a napszak és a kutyatartás módja mind befolyásolja, hogy a hanghatás jogszerű vagy már jogsértő-e.
Mit mond a magyar jog a kutyaugatásról?
A kutyaugatás miatti zajpanaszt a legtöbb esetben a helyi zajrendeletek vagy a jegyzői hatáskör szabályozza. Az országos szintű jogszabály nem határozza meg pontosan, hány perc ugatás számít túl soknak, de az 1995. évi LIII. törvény (a környezet védelmének általános szabályairól) kimondja: a zajterhelés nem haladhatja meg a megengedett mértéket.
A legtöbb önkormányzat nyugalmi időszakokat is rögzít a helyi rendeletben, jellemzően:
- 22:00–6:00 között éjszakai csendidő,
- több helyen 13:00–15:00 között délutáni pihenőidő,
- vasárnap és ünnepnapokon pedig egész napos csendidő.
Ezek alatt a kutya tartós ugatása zajszennyezésnek minősülhet, és panasz esetén a hatóság kötelezheti a tulajdonost a zaj megszüntetésére.
Mikor válik az ugatás jogsértővé?
Nem minden ugatás számít szabálysértésnek. Az alkalmi, rövid hangadás természetes viselkedés, különösen, ha idegen közeledik vagy a kutya jelez valamit. Azonban ha az ugatás rendszeres, elhúzódó és zavarja a lakók nyugalmát, akkor az már jogos panasz alapja lehet. A bírói gyakorlat szerint a megítélés mindig egyedi. Egy városi lakótelepen már napi fél óra ugatás is zavaró lehet, míg egy külterületi tanyán akár több órás hanghatás is elfogadható.
Mit tehet a panaszos szomszéd?
Első lépésként érdemes a személyes egyeztetés – sok esetben a kutyatartó nincs is tudatában annak, hogy kedvence zavaróan viselkedik. Ha a beszélgetés nem vezet eredményre, a következő lépcső a jegyző vagy az önkormányzat környezetvédelmi osztálya, akik helyszíni szemlét tarthatnak, és zajmérést is elrendelhetnek.
Súlyos vagy ismétlődő esetekben a hatóság:
- figyelmeztetést adhat ki,
- bírságot szabhat ki (akár 150.000 forintig),
- vagy kötelezheti a gazdát a zavarás megszüntetésére, például az eb elhelyezésének módosítására.
Hogyan előzhető meg a baj?
A tartós ugatás mögött gyakran viselkedési probléma áll – unalom, szorongás, vagy a gazda hiánya. Ilyenkor a legjobb megoldás szakember bevonása. Egy jól felépített tréning vagy környezetgazdagítás sokkal tartósabb eredményt hoz, mint a tiltás. A csendes kutya nemcsak a szomszédok, hanem a gazda életét is könnyebbé teszi – és a jogi viták is elkerülhetők.
Kiemelt kép: Pixabay.
