Megduplázott börtönbüntetés, pénzbírság, pontrendszer – az állatjólétet rendszeresen figyelmen kívül hagyó tenyésztőkre szigorúan lecsapnak Dániában. A példa gyorsan elterjedhet a többi uniós országban is.
A modern állattartás egyik fontos jellemzője, hogy a vágásra, fogyasztásra szánt állomány tartása során az állatjólét követelményeit is szem előtt kell tartani. Európában ez már precízen szabályozott, az állattenyésztési szakemberek stabil és kiszámítható jogszabályi keretek közt végzik a munkájukat.
Az állatjólét a (haszon)állatok azon fizikai és mentális állapotát jelenti, amelyet az egészséges, komfortos körülmények teremtenek meg számukra, jól tápláltak, biztonságban vannak, vagyis mentesek a fájdalom, a félelem, a szorongás érzésétől. Mindez a levágni szánt állatoknál is fontos, a betegségektől mentesen tartás, a megfelelő állatorvosi ellátás, a kíméletes állatkezelés és leölés ma már alapvető követelmények kontinensünkön.
Az állatjólét fogalmával kapcsolatban már 1965-ben bevezették az „Öt szabadság” fogalmát. Ez egyszerű, triviális, könnyen elfogadható definíciót takar: minden haszonállatnak képesnek kell lennie arra, hogy felálljon, lefeküdjön, megforduljon, kinyújtóztassa végtagjait és testének minden részét ápolni tudja. Mindez azt jelenti, hogy haszonállatainkat mentesítjük az éhségtől és a szomjúságtól, a kényelmetlenségtől, a fájdalomtól, sérüléstől vagy betegségtől, a félelemtől és szorongástól, és lehetővé tesszük számukra a normális viselkedési formák szabad kifejezését.
Támogatás is jár
A tenyésztőknek Magyarországon is jár az állatjóléti támogatás, vagyis az Európai Unió anyagilag is ösztönzi a fenti elvárások megvalósulását. Pénzt adnak a belső és külső paraziták elleni szakszerű védekezésre, az ásványianyag-kiegészítés alkalmazására, de például arra is, hogy a tenyésztők gazdálkodási naplót vezessenek a hozamadatokról, alomanyagokról, vagyis tudatosabban, professzionálisabban végezzék a munkájukat.
Ha az állatjólét csorbát szenved, a gazdáknak szankciókkal kell szembenézniük. A sertéstenyésztést magas fokon űző Dániában például ez egészen extrém mértéket jelent mostantól, ugyanis az állatokkal való kegyetlen bánásmód akár 6 évig terjedő börtönbüntetést is vonhat maga után. Ráadásul büntetőpontrendszert is bevezetnek, amivel a rendszeres visszaesőket próbálják elrettenteni.
Az egyelőre tervezet formájában létező törvény a jelenlegi 3 évről emelné 6 esztendőre a büntetést maximális mértékét. A pénzbírság is magasabb lesz várhatóan, vagyis a konzisztens elrettentés fontos eleme lesz a törvénynek. Ha valaki háromszor megszegi az Állatjóléti Törvényt, és ez jogerőre is emelkedik, akkor az állattartás jogát is elveszíti. A kormány a közvélemény azon igényét képviseli ezzel, miszerint a rendszeres állatkínzók ne férjenek hozzá az állatokhoz. Szakértők szerint a dán szigorítás akár a többi EU-ország számára is követendő példa lehet a közeli jövőben.
Megrázó film az állattartás árnyoldalairól: