Az élelmiszerbiztonság megteremtése még mindig alapvető cél Afrikában. Nem feltétlenül termelnek keveset, inkább az a gond, hogy képtelenek megőrizni a terményeik minőségét.
Nem elég egész évben féltve gondozni a szántóföldi növényeket, de utána arra kell törekedni, hogy a betakarítás, szállítás és tárolás során minél kevesebb veszteséget szenvedjünk el. Ma már a fejlett technikákkal és technológiákkal dolgozó gazdák számára ez nem lehetetlen feladat, ám a világ elmaradottabb felén a termésveszteség minimalizálása még mindig megoldhatatlan problémát jelent.
Afrikát hagyományosan a legelmaradottabb térségek közé sorolják, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a 21. század végére feltehetőleg további 2,3 milliárd fővel nő majd a kontinens lakossága (3,8 milliárdra). Ezt a hagyományos gabonafélék (kukorica, búza, rizs), valamint a szója termesztése aligha lesz képes követni, ezen a téren tehát gyökeres fordulatra van szükség.
Afrikában jelenleg nem ritka, hogy a megtermelt gabona közel 40 százaléka odavész a betakarítást követően. A megfelelő szállítás és tárolás még ma is óriási gondot jelent az ottani gazdálkodóknak, viszont elindultak olyan projektek, amelyek képesek lehetnek javítani az eredményeken. Ehhez pedig segítségül hívják a mesterséges intelligenciát (AI), valamint különféle szenzorokat és más okosmegoldásokat is bevetnek a helyzet megváltoztatása érdekében.
Tízszeres veszteség
Az Agrarheute című német online szaklap cikkéből kiderül, hogy a megfelelő terméshozamokra jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt a fekete kontinensen, hogy a gabona elrothad, a patkányok és rovarok martaléka lesz, vagy egyszerűen a szállításnál vész oda a számottevő része. Mielőtt a tányérokba kerülne, 37 százalékuk már el is tűnik a terményeknek. Németországban 3,3 százalék az átlagos tárolási veszteség, ebben tehát még bőven akad javítanivalója Afrikának.
Egy újfajta megközelítés szerint az AI és a csúcstechnika alkalmazásával az egyszerű gabonasilókat szinte feltörhetetlen „széfekké” próbálják átalakítani. Zimbabwe már el is kezdte az erre irányuló projektet, a cél 1,5 millió tonna termény biztonságos befogadása. Első lépésben a főváros Hararétól délnyugatra, Kwekwében hoznak létre a mesterséges intelligencia által felügyelt silókomplexumokat, összesen 56 ezer tonna kapacitással. Ha beválik, az ilyen létesítmények által megduplázhatják az ország jelenlegi 750 ezer tonnás összkapacitását. Ezzel ki tudják védeni az aszály közvetlen hatásait, illetve stabilizálni tudják majd az élelmiszerárakat is.
Az okossilókban folyamatosan monitorozzák a hőmérsékletet, páratartalmat, valamint a rágcsálók és más kártevők aktivitását. A valós idejű adatokra azonnal képesek reagálni, ráadásul a rendszer a szellőztetést, szárítást és más beavatkozásokat automatikusan elvégzi. Kenyában ezeket a fejlett raktározási megoldásokat a kisebb gazdálkodók számára is elérhetővé teszik, így azok a hosszabb tárolás révén kivárhatják a magasabb felvásárlási árakat, így téve szert pluszhaszonra.
Riport az okossilók zimbabwei hasznáról: