A boróka az egyik leggyakrabban ültetett örökzöld dísznövény, mégis időről időre felmerül a kérdés: okozhat-e veszélyt a kertre vagy az emberre? A boróka kapcsán ugyanis számos tévhit kering, különösen a növénybetegségekkel, valamint az allergiákkal kapcsolatban. Az alábbiakban áttekintjük, kell-e tartania a borókáktól, és milyen körülmények között jelenthetnek tényleges kockázatot.
Miért merül fel egyáltalán a kérdés?
A félelmek leggyakrabban három dologból erednek:
- a boróka rozsdagomba (Gymnosporangium) gazdanövénye lehet,
- egyes fajaik szúrósak,
- a borókapollen allergiát válthat ki.
Ezek közül azonban egyik sem indokolja, hogy tartani kellene a borókáktól – legfeljebb tudatosabban kell bánni velük.
A boróka és az almafélék rozsdagombája – valódi veszély vagy túlértékelt kockázat?
A boróka valóban köztes gazdanövénye lehet az alma- és körterozsdának. Ez a gomba a borókán ével, majd tavasszal spórái átterjedhetnek az almatermésűekre.
Kell-e emiatt félni? Nem feltétlenül. A kertben tartott díszborókák döntő többsége kevésbé vagy alig fogékony a gombára. A kórokozó akkor tud elterjedni, ha közel van egymáshoz a boróka és az alma/körte, és a környezeti feltételek is kedvezőek. A betegség látványos, de ritkán súlyos az almatermésűeken, és megfelelő metszéssel, higiéniai lépésekkel kordában tartható.
Mit tehet, ha tart tőle?
Almafélék mellé ültessen kevésbé fogékony borókafajtákat (pl. Juniperus squamata, J. horizontalis)! Tartson nagyobb ültetési távolságot (legalább 10-15 méter, ha lehetséges)! Tisztítsa ki a borókabokor belsejét és távolítsa el a beteg részeket!
Kiemelt kép: Pixabay
