Az elmúlt években egyértelmű fordulat figyelhető meg a hazai ökológiai gazdálkodásban. Bár Magyarország ökoarányát tekintve még az uniós átlag alatt van, a fejlődés üteme kimondottan dinamikus.
A 2025-ben indult új, ötéves támogatási rendszer jelentős lendületet adott a területek bővülésének. A 300 ezer hektár feletti öko terület már tartósan stabil, és a szakmai szervezetek szerint a következő években tovább gyorsulhat a növekedés.
Stabil bővülés, de még felzárkózásban Európához képest
A Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportja szerint a hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt ad ahhoz, hogy 2030-ra akár duplájára nőjön az öko területek aránya. Dr. Mikó Péter elnök rámutatott: Magyarország 6,3%-os öko részaránya még elmarad az EU 10,5%-os átlagától, ugyanakkor a gyümölcsültetvények terén az EU élmezőnyéhez tartozunk.
A szerkezetet tekintve továbbra is a rét és legelő dominál (55%), ezt követik a szántók (36%), míg az öko gyümölcstermő ültetvények aránya 7%, évről évre növekvő tendenciával. Bár az átlagos hazai ökogazdaság mindössze 12 hektáros, az öko területek több mint felét 300 hektárnál nagyobb gazdaságok kezelik.
A legfontosabb növények és irányok
A szántóföldi kultúrák közül a lucerna, a zöldtakarmányok és a kalászosok – köztük a búza, rozs, árpa – adják a gerincet. Jelentős még a kukorica, a napraforgó és a borsó szerepe. A zöldségágazatban a gyökérzöldségek, valamint a kedvelt konyhakerti fajok – például a paradicsom, paprika vagy a tökfélék – iránt erős a kereslet.
A gyümölcsösökben továbbra is a betegségeknek ellenálló fajok, mint az alma, meggy vagy bodza kerülnek előtérbe. Ezek különösen jól illenek az ökológiai gazdálkodás szemléletéhez, ahol a rezisztencia kiemelt érték.
A feldolgozóipar és a piac továbbra is szűk keresztmetszet
Noha az öko termékek iránti kereslet világszinten bővül, Magyarországon a feldolgozóipar fejletlensége és az ingadozó felvevőpiac még mindig visszafogja az ágazat növekedési ütemét. A kézi és gépi munkaigény magasabb, a hozamok pedig gyakran alacsonyabbak, ami tovább növeli a gazdák költségterheit.
A főbb gabonafélék feldolgozása működik a legerősebben, a napraforgó, szója és borsó mellett. A frisspiacra kerülő termékek döntően belföldön kelnek el, míg a tömegtermelést adó gabonák jelentős része exportpiacokra jut.
Kínálathiány és közelgő változások
A jelenlegi öko vetőmag-kínálat szűk, a termelők gyakran kénytelenek konvencionális, csávázatlan vetőmagot használni. A Nébih Öko Vetőmag Adatbázisa ugyan stabil, de a fajtakínálat sok kultúránál még mindig szűkös.
A VSZT Öko Vetőmag Munkacsoportja több éve dolgozik azon, hogy javítsa a vetőmaghasználati arányokat, és elindította az öko posztregisztrációs fajtateszteket, amelyek eredményei minden évben nyilvánosan elérhetők az őszi kalászos, tönköly, újabban tritikálé és árpa fajtákról. Emellett több évben folytak csemegekukorica, szója és őszi borsó kísérletek is, az ÖMKi koordinálásában.
A kutatási aktivitás látványosan nőtt. Ennek eredménye, hogy idén már két új, ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt is bejelentésre került.
Tíz év maradt a teljes öko átállásig
A legfontosabb változás 2036-ban érkezik: ekkortól megszűnik a derogáció lehetősége, és kötelező lesz öko vetőmagot használni. Ez azt jelenti, hogy a következő évtized kulcsfontosságú a hazai vetőmagpiac számára.
A munkacsoport szerint a siker feltétele a vetőmagtermesztés technológiai fejlesztése – többek között a precíziós gazdálkodás, a regeneratív módszerek és a szenzor-alapú előrejelző rendszerek alkalmazása. Ehhez járul a vetőmag-feldolgozás hatékonyságának növelése, amellyel csökkenthető lenne az öko vetőmag felára is.
Kiemelt kép: Pixabay.