Talajélet

A városokban nincs olyan talaj, amiben egy növény jól érezheti magát

Agrofórum Online

Hogyan befolyásolják a különböző talajfedési megoldások a talaj életét, szerkezetét? Hogyan tehető élhetővé a városi környezet a növények számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak december 5-én Az Év Talaja rendezvényen előadó szakértők.

Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK TAKI Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály osztályvezetője, tudományos főmunkatársa beszélt arról, hogy mik azok a talajfunkciók, vagyis a talaj szerepe az emberi és a földi életben. 

Talajfunkciók:

  • Biomassza termelés
  • Tározás, szűrés, puffer képesség: Víztározás és szűrés.
  • Biológiai sokféleség fenntartása: A biodiverzitás fenntartásában kulcs szerepe van a talajnak, egy marék talajban akár milliárd mikroorganizmus is lehet, amelyeket nem látunk szabad szemmel.
  • Szénkörforgalom- és klímaszabályozás: A talaj is lélegzik, szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, mely a talajban élő szervezetek anyagcseréjéből, légzéséből, ill. a talajban végbemenő bomlási folyamatokból származik. 
  • Építő- és nyersanyag-forrásként való alkalmazás
  • Kultúrtörténeti emlékek őrzője

A talaj és a környezetének kapcsolata

A talaj a növényzet számára támaszt, tápanyagot biztosít. A talajban élő szervezetek, állatok mozognak, táplálkoznak a talajban, ezzel keverő hatást fejtenek ki. Víz mozog a talajban: a csapadék beszivárog, a talajvíz a kapillárisokon felfelé mozog, ill. oldalirányú vízmozgás is történik a talajfelszín alatt.

A környezet és a talaj kapcsolata hogyan változik, ha a talajt lefedjük?

Megszűnik a párologtatás, az állatok keverő tevékenysége, erősen leredukálódik a talajlégzés. A szénmegkötés is megszűnik. A víz beszivárgása is leáll, de a mélyebb rétegekből a kapillárisokon fel tud jönni a víz, ill. az oldalirányú vízmozgás megmarad.

Ugyanakkor nem mindegy, hogy a talajfedés mivel történik. Vannak a nem víz- és légáteresztő fedések, ilyen a beton és az aszfalt, ill. vízáteresztő fedés lehet a mulcs, térkő vagy a füvesítés. A két nagy csoport közötti különbség az, hogy a víz hogyan mozog. Ha nem tud beszivárogni, elfolyni a csapadék, akkor ez villámárvizet, csatornaterhelést, nagy eróziót okozhat. Ha be tud szivárogni a víz, ezek a problémák kevésbé jelentkeznek.

A városi mesterséges környezet a lehető legtávolabb áll a természetes rendszerektől

A talaj és a város kapcsolata

Szöllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. cégvezetője elmondta, hogy a városban létrehoztunk egy olyan mesterséges környezetet, amely a természetes rendszerektől a lehető legmesszebb áll. A klímaváltozás negatív hatásait a városi környezet felerősíti. Az élő növényzet tud segíteni a városon. A növényzet számára két dolog szükséges: idő és hely, hogy a növény meg tudjon nőni.

A városban, a közparkokban a legnagyobb gond, hogy a lehullott lomb, minden ami szervesanyag forrás lehet, azt az ember hulladéknak tekinti, és eltávolítja a parkból, ezzel pedig megszűnteti a szervesanyag körforgását. Így működő ökoszisztémát nem lehet felépíteni, mert megszűnik a rendszer önhelyreállító képessége.

A városokban nincs olyan talaj, amiben egy növény jól érezheti magát. Rendkívül tömörödött, sokszor szennyezett, levegőtlenek a városi talajok.

Hogyan oldható meg, hogy élő növényzetet lehessen fenntartani a városban?

Ehhez helyi, komplex elemzésre van szükség. Hosszú távon a fenntartás a kulcs a sikerhez. 

Mindenképpen a helyszínen kell tartani a szervesanyagot, ha más nem, komposzt formájában. Ahhoz, hogy a városokban jól működő rendszert lehessen fenntartani, a lehulló csapadékot a városban kell tartani. Hosszú távon megoldás lehet az ültetőközeg használata, ilyen a Stockholm faültetési rendszer.

Mindenképpen a helyszínen kell tartani a szervesanyagot

Stockholm faültetési rendszer: A szerkezeti talaj egy zúzott kőzet alapú termőközeg, amely képes alátámasztani az úttestet, ezért használatuk lehetővé teszi a fagödrök meghosszabbítását a szilárd, burkolt felszín alatt. Ez lehetővé teszi, hogy elegendő talaj álljon rendelkezésre ahhoz, hogy egy fa egészséges legyen, növekedni tudjon. A tetőkről, utakról és aszfaltozott felületekről összegyűlt csapadékvíz a fa gödrébe kerül. Az ilyen megközelítéssel telepített fák és fagödrök hozzájárulnak a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerekhez, azaz a vizet a helyszínen tartják.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen közegben nőtt városi fák gyökérzete kétszer gyorsabban nő, a fa sokkal jobban érzi magát a helyén és a betegségekre kevésbé érzékeny. A szerkezeti talaj teherbíró, akár burkolható is, parkolásra is alkalmas.

Képek forrása: pixabay.com

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajfáradás ellen: ismerje fel és hozza rendbe!

2025. november 29. 08:10

A talajfáradás alattomosan csökkenti a hozamot. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel és hogyan állítható helyre a talaj ereje.

Melyik föld teszi boldoggá a növényeket – és mikor csak pénzkidobás a „speciális” keverék?

2025. november 13. 16:10

Nem minden növényhez kell speciális föld. Mutatjuk, mikor elég az univerzális, és mikor hoz látványos különbséget a célzott keverék.

Ne dobjuk el! Készítsünk mulcsot falevélből

2025. november 9. 07:10

A lehullott falevél nem szemét: természetes, tápanyagdús mulcsot készíthetünk belőle, ami javítja a talajéletet.

Kincset érő humusz: így készítse el otthon!

2025. november 3. 07:10

Kert nélkül is lehet humuszt készíteni! Komposzt, giliszták vagy Bokashi – válassza ki az Önhöz illőt, és táplálja a talajt természetesen.

Hónapos retek hajtatása

2020. január 22. 05:36

A hazai hajtatott retek sajátossága - amiben némileg eltér az áruházláncokban kapható importtól - nagyobb, átmérője meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba.

Mi az igazság a talaj szénmegkötő képességével kapcsolatban?

2023. július 30. 13:10

Vajon tudja-e, mi befolyásolja leginkább a talaj szénmegkötő képességét? Jobb-e egy ökológiai gazdaság talaja, mint egy átlagos mezőgazdaságé? Egyáltalán, miért olyan fontos a szénmegkötés, és hogyan kapcsolódik ez a klímaváltozáshoz? Szkeptikus hangok is hallatszanak ezzel kapcsolatban.

AlgaTer® – az aszály „ellen” csak a talajban van válasz

2019. április 8. 07:36

Vállalatunk 2018-ban kezdte meg az AlgaTer® nevű új, fonalas talajalgát tartalmazó talajoltó anyag forgalmazását. A Klebsormidium bilatum zöldalga hazai talajainkban őshonos faj, fontos szerepet játszik a leromlott talajok életének „újraindításában”.

Világszerte csökken a talaj foszfortartalma az erózió miatt

2020. november 1. 10:37

Egy tanulmány szerint a mezőgazdaságban a globális foszforvesztés több mint 50 százaléka a talaj eróziójának tudható be.