A hun-magyar rokonság emlegetésének erős hagyománya van népünk körében. A Szeged környékén talált páratlan aranykincsek a kapcsolatot alátámasztani látszanak.
A mezőgazdasági tevékenység során nem egy alkalommal kerültek már elő értékes régészeti leletek Magyarország területén is. Kevés közöttük az igazán értékes, ám a nagyszéksósi aranytárgyak a valóban felbecsülhetetlen értékek közé tartoznak, anyagi és történelmi-kulturális értelemben egyaránt.
A Kárpát-medence mozgalmas históriájának egyik legizgalmasabb időszaka az ókor legvégére esik. A Belső-Ázsiából kirajzó hunok előőrsei a 4. század végén jelentek meg ezen a vidéken, majd Attila király hadjáratai révén elősegítették a Nyugatrómai Birodalom bukását. A hunokat a magyar néphagyomány népünk rokonainak tartja, bár ennek nincs olyan erős alapja és bizonyítéka, mint az a mondáinkból felsejlik.
Mindezzel együtt tény, hogy a Kárpát-medencében első alkalommal a hunok hoztak létre egységes birodalmat. A hosszabb itt-tartózkodásukat pedig értékes régészeti leletek is alátámasztják, köztük a fentebb említett nagyszéksósi kincs. A korábban Szegedhez tartozó Nagyszéksós-pusztán több részletben kerültek elő hun aranytárgyak az első világháború előtti évektől kezdve.
Móra Ferenc tárta fel
A környékbeli gazdák úgy mesélték, hogy akkoriban „talicskaszám” vitték haza a kincseket, amelyek kiemelkedő darabja egy 407 gramm súlyú, tömör arany nyakperec volt. Ezt egy 5 éves kisfiú találta a szőlőskertjükben, amely a tanyájukhoz tartozott. Mivel réznek hitték, a szülők a gyereknél hagyták, aki el is vesztette. Később csépléskor egy traktoros találta meg, aki ékszerészhez vitte, az pedig megmutatta az író Móra Ferencnek, a szegedi múzeum akkori igazgatójának.
Ezután kezdődött az igazi régészeti feltárás, amely a két világháború között is folytatódott. 1934-ben egy gazda kivágta az apjától örökölt szőlőt és szilvafát, alattuk pedig egy lapos aranytálkát talált, és azt kapával három részre darabolta, hogy elossza. A múzeum később itt is rengeteg aranykincset talált még, a tulajdonosnak megfelelő térítést fizettek értük, így az földet tudott venni a kapott pénzből.
Jelenleg úgy tudjuk, 200-nál is több darabból áll a nagyszéksósi kincs. Háromnegyedüket a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik, és a szakemberek szerint hun halotti áldozat, úgynevezett máglyalelet maradványairól van szó. A nyakperec mellett van köztük kőberakásos arany csat, szíjvégek, ruhát díszítő aranylemezek, illetve lószerszámdarabok is. Páratlan kincs ez, ám valószínűleg az Attila hun királlyal (feltehetőleg szintén Magyarország területén) eltemetett tárgyakhoz képest csupán csekély értékűek.
(Vezérkép: Freepik / Képünk csak illusztráció!)
A Magyar Nemzeti Múzeumban pedig az avarok aranya tekinthető meg: