Kevesen gondolnák, hogy a házikertekben vagy akár nagyobb üzemekben éppen az ártalmatlan tűnő mulcs az egyik nagy veszélyforrás.
A békésnek tűnő házikertek rengeteg veszélyforrást rejtenek, amelyekkel talán maguk a tulajdonosok sincsenek tisztában. A mérgező növények (tiszafa, májusi gyöngyvirág, borostyán, csattanó maszlag, fehér fagyöngy stb.) jelenléte egyértelmű, de mellettük számtalan vegyszer is okozhat problémát, főleg a kisgyerekek és háziállatok számára.
A rovar- és rágcsálóirtók, növényvédő szerek szakszerű tárolására ügyelni kell, hiszen egy véralvadásgátló hatóanyagot tartalmazó, rágcsálók elleni készítmény például spontán belső vérzést okoz, ezáltal az embernél is halált okozhat. Több szernél akár a belélegzésük is veszélyes lehet, ezeket mások jelenlétében ne is juttassuk ki a növényekre. És akkor még a házak körül gyakran előforduló szélvédőmosó, fagyálló folyadékokról nem is beszéltünk, vagy a gyorsan lángra lobbanni képes benzinről, petróleumról, grillbegyújtó folyadékról.
Alighanem kevesen gondolnák, hogy az ártalmatlannak vélt mulcs szintén okozhat kellemetlen meglepetést. Itt általában száraz fakéregről, fűnyesedékről, szalmáról van szó, amelyek szintén táplálhatják az égést, sőt extrém esetben akár spontán öngyulladásra is képesek, vagyis fokozottan ügyelni kell a tárolásukra.
Ha a növények tövéhez helyezett mulcsra égő cigaretta hullik, a baj máris bekövetkezhet. De ugyanilyen veszélyes, ha a mulcsot túlzottan nagy depóba halmozzuk fel, mert akkor az anyagnál öngyulladás is létrejöhet. A mulcs bomlása közben keletkező hő okozza mindezt, és mivel az a halom belsejében a legnagyobb, ezért a kialakuló parázs csak akkor vehető észre, ha már a lángok is megjelentek. Ha a nyesedékből 5-6 centiméter vastag ágyat készítünk, akkor természetesen nem alakulnak ki az öngyulladáshoz szükséges feltételek.
Néhány helyen a hatóságok már előírják, hol és hogyan szabad használni a mulcsot. Az épületek tövében, közvetlen közelében éppen a tűzveszélyességük miatt korlátozzák néhol az alkalmazásukat. A biztonság alapja itt is a megelőzés: ha a mulcsot nagy mennyiségben és hosszasan tároljuk, akkor alkalmanként érdemes átforgatni, nehogy tűzfészekké váljon. Folyamatosan ellenőrizzük a halom belsejének hőmérsékletét, és ha 65–70 Celsius-fokra emelkedik, akkor azonnal intézkedjünk.
Ilyen következményekkel jár a mulcs öngyulladása:
