Kaliforniában egyre több szántóföldi kísérletben vizsgálják, hogy forró gőzzel kiváltható-e a vegyszeres talajfertőtlenítés. Az eljárás nem új, de a korszerű kijuttatóberendezések már lehetővé teszik, hogy a hőt közvetlenül a kezelendő talajrétegbe juttassák.
Az eddigi eredmények szerint a gőz jelentősen visszaszoríthatja a gyomokat és több, talajból fertőző kórokozót. A módszer gyakorlati elterjedését egyelőre elsősorban az energiaigény és a kezelés költsége korlátozza.
A szamócatermesztésben már látszik az eredmény
A kaliforniai Watsonville térségében Rod Koda szamócatermesztő üzemi körülmények között próbálta ki a gőzös talajkezelést. Az Associated Press beszámolója szerint a kezelt területeken csaknem kétszer akkora termést takarítottak be, mint a kezeletlen parcellákon. A növényeken a fuzáriumos hervadás tünetei is ritkábban jelentkeztek.
Az eredmény különösen fontos a szamócatermesztésben, ahol a talajban fennmaradó kórokozók több termesztési cikluson keresztül okozhatnak veszteséget. A Fusarium fajok elleni védekezést nehezíti, hogy a fertőzés a gyökérzeten keresztül indul, és a tünetek megjelenésekor már korlátozottak a beavatkozási lehetőségek.
A terméstöbblet ugyanakkor nem általánosítható minden termőhelyre. Az amerikai kutatásokban a gőzkezelés hatása jelentősen függött a kezdeti fertőzöttségtől, a talaj állapotától és a termesztési körülményektől.
Nem a felszínt kell felmelegíteni
A technológia lényege, hogy a gép a talajba vezetett gőzzel olyan hőmérsékletet alakít ki, amely károsítja a gyommagvakat és számos talajlakó kórokozót.
Az UC Davis kutatói szerint a 70 °C körüli talajhőmérséklet 15–20 perces fenntartása már hatékony lehet több célorganizmus ellen. Nem elegendő azonban, ha csak a felszín melegszik fel: a megfelelő hőmérsékletnek a kezelendő mélységben is ki kell alakulnia.
A kutatók ezért olyan berendezésekkel dolgoznak, amelyek nem feltétlenül a teljes talajfelületet kezelik. A gőzt célzottan a vetősávba vagy a későbbi növények ültetési helyére juttatják. Ezzel csökkenthető a felmelegítendő talaj mennyisége, ami az energiafelhasználás szempontjából meghatározó.
A gyomirtásban is jelentős lehet a hatása
A módszer nemcsak a kórokozók ellen használható. Az UC Davis salinasi kísérleteiben a gőzkezelés 68–100 százalékkal csökkentette a gyomnövények egyedszámát, a kézi gyomlálás munkaidőigénye pedig 23–91 százalékkal mérséklődött.
A kezelést salátában, spenótban és sárgarépában vizsgálták. A kutatók többek között a szklerotíniás betegségekért felelős Sclerotinia minor és a gyökérkárosodást okozó Pythium fajok visszaszorítását is kimutatták.
A gőzkezelés hatása a talaj kezelt részére korlátozódik. A mélyebben elhelyezkedő gyommagvak és a később behurcolt szaporítóképletek továbbra is fertőzési forrást jelenthetnek. Emiatt a technológia nem helyettesíti a teljes gyomszabályozási rendszert.
A hasznos talajéletet is érinti a kezelés
A magas hőmérséklet nem válogat kizárólag a káros szervezetek között. A gőz a talaj mikrobiális közösségét is megváltoztatja, ezért a kutatásokban a kezelés utáni regenerációt is figyelemmel kísérik.
Az UC Davis vizsgálataiban 70 °C körüli kezelés után 30 nappal már kedvező regenerációt tapasztaltak a talaj mikrobiomjában, beleértve a hasznos mikroorganizmusokat is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden talajtípuson azonos ütemű helyreállás várható.
A gyakorlati alkalmazásnál ezért nem a lehető legmagasabb hőmérséklet elérése a cél, hanem a kórokozók visszaszorításához szükséges hőhatás biztosítása.
A költség dönti el, mennyire terjedhet el
A gőz előállítása jelentős energia- és vízfelhasználással jár. A gépek haladási sebessége és óránkénti területteljesítménye szintén meghatározza a hektáronkénti költséget.
Az amerikai kutatók ezért a teljes felület kezelése helyett egyre inkább a célzott kijuttatást vizsgálják. Szamócában például az ültetőhelyek gőzkezelésével is sikerült jelentősen csökkenteni egyes talajlakó kórokozók mennyiségét.
Egy amerikai kutatási programban a Fusarium oxysporum mennyisége 79 százalékkal csökkent a kezelt ültetőhelyeken. Más kísérletekben a Pythium fajok esetében 99 százalékos visszaszorulást mértek. A terméseredmények viszont termőhelyenként eltértek: volt, ahol jelentős javulás következett be, máshol csak kisebb különbséget tapasztaltak.
A technológia jelenleg elsősorban a nagy értékű kertészeti kultúrákban lehet érdekes, ahol a talajfertőzésből eredő termésveszteség és a kézi gyomirtás költsége különösen magas.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek: Pixabay.
