Négy évtizedes hagyományra tekint vissza az „Év madara” program, amely minden esztendőben új fajra irányítja rá a közvélemény figyelmét. A 2026-os cím sorsáról lakossági online szavazás döntött.
Az eredmény egyhangú volt: az énekes rigó. Ez a madár különleges éneke, alkalmazkodóképessége és sajátos táplálkozási módszere miatt is figyelmet érdemel.
A programot 1979-ben indította el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, azzal a céllal, hogy természetvédelmi szempontból fontos fajokat mutasson be közérthetően. A 2026-os év kiválasztottja nemcsak gyakori vendég kertjeinkben, hanem ökológiai szerepe miatt is jelentős.
Külső jegyek és azonosítás
Az énekes rigó a fekete rigónál valamivel kisebb termetű, a hím és a tojó megjelenése gyakorlatilag azonos. Olívbarna felsőteste és fehéres torka alatt sárgásfehér alapon barna foltozás húzódik végig a mellen és az oldalakon. Repülés közben a sárgás alsó szárnyfedők árulkodóak. A fiatal madarak „rigófoltjai” – a szárnyfedők sárgás végei – segítik a korhatározást.

Európa egyik legszebb madárdala
A faj egyik legismertebb jellemzője a hímek rendkívül változatos, tiszta hangzású éneke. Az angol Song Thrush vagy a német Singdrossel elnevezés is a madár kimagasló tehetségére utal. Az ismétlődő motívumok és a nagy hangerő messziről felismerhetővé teszik.
Eurázsiában őshonos, de az ember közvetítésével Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott. Magyarországon a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófaj. Természetes élőhelyei a dús aljnövényzetű lombos és elegyes erdők, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban költ parkokban, kertekben is.
Táplálkozás: itt jön képbe a „rigóüllő”
Az énekes rigó étrendje főként gerinctelenekből áll: giliszták, rovarok, hernyók szerepelnek az étlapján. Nedvesebb élőhelyeken a csigák különösen fontosak számára.
A házas csigákat gyakran ugyanazon a kövön töri fel – ezt a kemény „munkaeszközt” nevezik rigóüllőnek. Nyár végétől bogyókat is fogyaszt, amelyeket a fiókák etetésére is felhasznál.
Költés és fiókanevelés
Évente akár kétszer is költ. Csésze alakú fészkét bokrokba vagy fák törzshöz közeli ágvilláiba építi. Különlegessége, hogy a tojó a fészek belső falát nyállal kevert, korhadó faanyaggal és sárral simítja ki. Egy fészekaljban általában 4-5 kékeszöld tojás található. A fiókák gyors fejlődésűek: két hét után elhagyják a fészket, de még hosszú napokig a sűrű aljnövényzetben rejtőznek.
A magányos, sérült fiókákkal való bánásmódról részletesen írtunk az Agrofórumban.
Vonulás és állományhelyzet
Az énekes rigó többnyire vonuló, a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti, bár a városi állományoknál egyre gyakoribb az áttelelés. A magyarországi költőpárok számát 342-357 ezerre becsülik, az állomány összességében stabil, enyhén növekvő.
Vonulása során a mediterrán térségben még mindig komoly veszélyt jelent számára a tömeges madárbefogás és vadászat. Ez ellen a BirdLife International, valamint más szervezetek – például a Committee Against Bird Slaughter – folyamatos felvilágosító munkát végeznek.
Hazai szinten a költési időszakban végzett fa- és bokorkivágások jelentenek kockázatot, ezért fontos a Madárbarát kert programban javasolt bokros, aljnövényzetes területek fenntartása és az egész éves itatás.
A faj védett, természetvédelmi értéke 25.000 forint.
Kép: Orbán Zoltán.