A rovarok világa rendkívül változatos. Nagyon sokan vannak és az élet szinte minden területén találkozhatunk velük. Jelentős hányaduk sajnos mezőgazdasági szempontból kártevőnek minősül.
Van közöttük egy olyan csoport, amelynek fajai gyakorlatilag minden növényfajon jelen lehetnek és károkat is okozhatnak. Ezek a levéltetvek. Nem nagyon tudnánk megnevezni olyan szárazföldön élő növényt, amelynek ne lennének levéltetvei.
Közvetlen kártétel: tápanyagelvonás és veszteség
A levéltetvek kártétele többrétű. A közvetlen kártétel, azaz a növényekben levő víz és oldott tápanyagok elvonása a növénytől nyilvánvalóan annak produktumára, a termésre is negatív hatással van. Ráadásul ezek a szapora rovarok meglehetősen pazarlóan bánnak a növénytől elvett erőforrásokkal.
Számukra a „szűk keresztmetszet” a saját testifehérjéik felépítéséhez szükséges nitrogén beszerzése. Ezt leginkább a növényi nedvekben jelen levő szabad aminosavak és oligopeptidek felvétele révén tudják teljesíteni. A felesleges vizet és oldott szénhidrátokat közben kiürítik.
Közvetett károk: korompenész és vírusok
A közvetett kártétel sok esetben nagyobb, jelentékenyebb, mint a közvetlen. A kiürített cukros folyadék bevonja a növényeket, amelyen később különféle szaprofág gombák, korompenész telepszik meg. Az ilyen növényi termékek értékesítésre alkalmatlanná válnak.
Nagyobb gondot okoznak a levéltetvek azzal, hogy különféle növényi vírusokat visznek át. Ezzel az érintett kultúra esetében közvetve hatalmas terméscsökkenést is előidézhetnek. De ezek a rovarok akár puszta jelenlétükkel is okozhatnak gazdasági kárt. Dísznövények esetében a jelenlétük forgalomképtelenné változtathatja az egyébként értékes árut.
Kolóniák és kivételek a levéltetvek világában
A levéltetvek általában növényvédelmi szempontból a legkönnyebben elpusztítható rovarok közé tartoznak. Túlélési stratégiájuk hatalmas létszámukon és a jut is-marad is elven alapul, nem pedig az egyes egyedek ellenálló képességén. Nagyon sok fajuk teljesen nyíltan, szabad szemmel is jól láthatóan van jelen a növényeken. Gyakorta több száz, vagy több ezer egyedet számláló kolóniákban fordulnak elő, de ez alól vannak kivételek.
A zöld borsó levéltetű (Acyrtosiphon pisum), vagy a nyírfákon élő Monaphis antennata faj nem képez kolóniákat. Ettől még ugyanolyan káros a jelenlétük és tevékenységük, mintha ezrével nyüzsögnének a megtámadott növényeken.
Növényi torzulások és rejtett kártevők
A levéltetvek táplálkozása sok esetben morfológiai hatással is van a megtámadott növényre. Sok levéltetű faj esetében, mint pl. a rózsa levéltetű (Macrosiphum rosae) ez nincs így, de más fajok olyan torzulásokat okoznak a növényeken, amelyek elrejtik magukat a levéltetveket.
Ezeket a növényi deformációkat (hólyagosodást, levélsodródást, levelek rozettába tömörülését, stb.) általában a kártevők toxikus nyála okozza, amely a szívogatás során bejut a növénybe.
Kontakt vagy felszívódó? A védekezés kulcsa
Az, hogy egy adott növényen a levéltetvek jelenléte okoz-e torzulásokat, az döntő mértékben meghatározza a védekezést is. A szabad szemmel látható fajok ellen a kontakt hatásmódú, döntően szintetikus piretroid hatóanyagú készítmények is kiváló hatékonysággal alkalmazhatóak. Ezzel szemben azon fajok ellen, amelyek „elbújósak”, kizárólag a felszívódó készítmények lehetnek eredményesek.
Felszívódó hatóanyagokból több is elérhető az inszekticid hatóanyagok palettáján. Ezek nagy része, mint pl. a pirimikarb, vagy a flonikamid specifikus aficid, azaz kizárólag a levéltetvek ellen hatékony. A gyakorta jelen levő más kártevők ellen biztosan hatástalanok. Az acetamiprid hatóanyag ugyanakkor szinte minden kertészeti kultúrában engedélyezett nemcsak a levéltetvek ellen, hanem több más kártevő faj ellen is.
Felszívódó, acetamiprid hatóanyagú rovarölő szer az eredeti, japán gyártótól.
Részletekért kattintson a képre!
Specifikus és széles hatásspektrumú hatóanyagok
A hatóanyagot tartalmazó Mospilan 20 SG készítmény hatástartama is igen jó, így nem kell félni attól, hogy a levéltetvek egy sikeres védekezés után rövid időn belül újra betelepülnek. Ez a gyümölcsfák esetén a sok gazdanövény váltó levéltetű faj esetében amúgy sem következne be a kártevők életmódja miatt, ugyanis a téli gazdanövény a rajtuk kifejlődött szárnyas, migráló alakok számára már nem jelent táplálékot. A nem gazdanövény váltó fajok, mint pl. a levélpirosító alma levéltetű (Dysaphis devecta) azonban könnyen betelepülhet a szomszédos, kezeletlen almafákról is.
Mivel a levéltetvek nagyobb mértékű, érzékelhető megjelenése a gyümölcsfákon sokszor a virágzás időszakára esik, az acetamiprid hatóanyag alkalmazása igencsak helyes döntés a méhek és a hasznos beporzó rovarok védelme érdekében.
A képek a szerző felvételei.
