Bár a francia nyári szarvasgomba íze intenzívebb, a hazai ízspektruma sokkal szélesebb – hangzott el a Magyar Szarvasgombász Szövetség Szent László Szarvasgomba Lovagrendje által szervezett 2018. évi Ünnepi Tavaszköszöntőn. A rendezvényen – amelynek Budafokon található István Pince adott otthont – az Agrofórum is ott járt.
A Magyar Szarvasgombász Szövetség bő másfél évtizeddel ezelőtt, 2002-ben alakult meg. Tagjai sorába jelenleg hat Kárpát-medencei egyesület tartozik. A Szövetség fő célkitűzései között szerepel a szarvasgomba fajok, valamint élőhelyük védelme és megőrzése, a kutatás és az ismeretterjesztés támogatása, emellett a gyűjtést és a termesztést, a feldolgozást, valamint a szaporítóanyag-előállítást meghatározó jogszabályok kialakításában való aktív részvétel.
A Magyar Szarvasgombász Szövetség kiterjedt nemzetközi partnerkapcsolattal rendelkezik, az Európai Triflatermesztők Társaságának és az Európai Triflakutatás Konzorciumának tagja. A Szövetségen belül 2005-ben jött létre a Szent László Szarvasgomba Lovagrend. Az általuk szervezett ünnepi és szakmai eseményeken a keresztény hagyományok ápolása és Szent László szellemi hagyatékának megőrzése mellett kiemelkedő szerepe van a természet és a szarvasgomba védelmének, a környezetkímélő gyűjtés támogatásának, elterjesztésének, továbbá a szarvasgombászathoz kapcsolódó hagyományok felélesztésének.
Fontos terület a szarvasgomba hazai népszerűsítése is, annak az általános vélekedésnek az árnyalása, amely szerint a szarvasgomba megfizethetetlen, elérhetetlen, luxus kategóriájú termék. Franciaországhoz hasonlóan Magyarországon is jó lenne elérni, hogy évente legalább egyszer szarvasgombával ízesített étel kerüljön a családok asztalára.
A 2018. évi Ünnepi Tavaszköszöntő a díjnyertes szarvasgomba pálinkák bemutatásával kezdődött. 2017 novemberében, a Magyar Pálinka Hetén, a Kárpát-medencei pálinka- és párlatverseny, bor-, pálinka-, párlat-, és palack-szépségversenyen az ezüst és a bronz minősítés elnyerése mellett dr. Bratek Zoltán a Triflás életerő – szarvasgomba, kökény, galagonya, citromfű ágyon párlatával a különdíj minősítést is megszerezte. A különleges ízvilágú pálinkák kóstolása után folytatódó rendezvény két téma köré szerveződött. Először a tavalyi év értékelése hangzott el, majd dr. Vikor Judit lovagtársról szóló megemlékezés következett.
A szarvasgomba termésmennyiség szempontjából Európa egyik legjelentősebb tényezője a magyar termőfelület – kezdte előadását dr. Bratek Zoltán a Szent László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere, aki beszámolójában áttekintést nyújtott az elmúlt év fontosabb szarvasgombászati eseményeiről. Hangsúlyozta, hogy érdemes lenne a gyűjtés mellett a termesztéssel is foglalkozni, szorgalmazta az ültetvénytelepítés törvényi szabályozásának kialakítását. A 2017-es esztendő nagy sikere volt, hogy jászsági fekete szarvasgomba elnyerte a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyet.
A jövőben talán a földrajzi védelmet is megkapja ez a gomba. E téma kapcsán a homoki szarvasgombát is meg kell említeni, amely a világon csak a Kárpát-medencében fordul elő, különlegessége pedig az édes íze. Jó eséllyel pályázik arra, hogy a hungarikumok közé kerüljön. A elmúlt év eseményei közül kiemelkedőek voltak a mogyoródi Téltemetőn elhangzott történelmi témájú előadások, a szezonnyitó (szarvasgomba gyűjtési) trifla mise, a mogyoródi Szent László-hét, a szarvasgomba szabadtéri sütő-főző verseny, és az OMÉK-on való részvétel is.
A hazai szarvasgomba fajok közül legnagyobb mennyiségben a nyári szarvasgomba terem. Jó években akár 50-60 tonna is gyűjthető, de rossz évjárat esetén is 30 tonna fölött alakul a termés. A homoki szarvasgomba, amely a 25 évnél idősebb homoki akácosokban él, 2017-ben alig volt fellelhető, előtte levő évben 1-2 tonna termett, 2015-ben pedig 5-6 tonna. Kiemelt figyelmet érdemel a Tuber borchii nevű szarvasgomba faj, amely a klímaváltozás nagy győztese lehet, mert előfordulása arra a tavaszi időszakra tehető, amikor más szarvasgomba faj még nem gyűjthető. A Budapesthez közeli fenyvesekben már megjelent.
Az elmúlt év értékelése után dr. Vikor Juditról emlékeztek meg, aki az 1997-ben megalakult Első Magyar Szarvasgombász Egyesület alapító elnöke volt, majd bekapcsolódott a Magyar Szarvasgombász Szövetség munkájába is. A Szent László Szarvasgomba Lovagrend lelkiségének megálmodója és alapítója volt. Tavaly bekövetkezett haláláig a szarvasgomba gyűjtés és felhasználás, valamint a termesztés szabályozásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott, valamint a szarvasgomba kertek kijelöléséhez szükséges talajtani vizsgálatok módszertani kidolgozásában ért el kimagasló eredményeket.