A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére, mivel Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyes területein ismét túlszaporodásuk várható.
Az utóbbi években igen nagy jelentősége van a mezei pocok elleni védekezésnek, hiszen olyan nagy mértékben felszaporodtak, hogy helyenként súlyos forintokban mérhető gazdasági kárt tudnak okozni.
Azt se felejtsük el, hogy a mezei pocok egyike azon kártevőknek, amely elleni védekezési kötelezettségünket rendelet is szabályozza!
A 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet szól a növényvédelmi tevékenységről, amit érdemes legalább egyszer átolvasni, tanulmányozni annak, aki növénytermesztéssel foglalkozik, permetezni szokott, vagy növényvédő szert árul.
Ez a rendelet írja le a védekezési kötelezettségeket is, vagyis mik azok a kártevők, gyomok és betegségek, amik ellen kötelessége védekezni a földhasználónak.
„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni (…)
- b) mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen”
Ez a bekezdése a rendeletnek 2012.X.1-től hatályos.
Ebben az esetben ne is rögtön a védekezéssel kezdjük, hanem először ismerjük meg a pockot!
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A mezei pocok (Microtus arvalis) a hörcsögfélék családjába tartozik. Eurázsiai elterjedésű faj. Magyarországon mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelés folyik. Az, hogy ilyen nagy mezőgazdasági kártevőnek bizonyul, két dolognak köszönhető:
1.) Szinte minden növényi anyagot megeszik, válogatás nélkül. Magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök teszik ki a tápláléka nagy részét. Lekérgezi a fiatal fákat, a kukoricacsövön felfutva kirágja a szemet. Télen a betárolt terményt is károsíthatja.
2.) Rendkívül gyors szaporodásának köszönhetően és kedvező időjárási körülmények esetén pocok-gradáció alakulhat ki. Egyes megfigyelések alapján ez 3-6 évente következik be, majd a túlszaporodás miatt kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik.
A pocok szaporodására jellemző, hogy egy évben 5-6-szor (kedvező időjárás esetén akár 10szer is!) fial, a vemhességi ideje 21 nap. Egyszerre 3-8 (egyes források szerint 8-13) utódot hoz világra, melyek csupaszon születnek ugyan, de 5 naposan már szőrösek, 7 naposan már látnak és kéthetesen már ivarérettek! 3 hetes korukra pedig megszületnek a ’kistesók’ is, ugyanis a nőstény rögtön újrapárzik. Ezek után, ha végzünk egy gyors fejszámolást és csak a legkisebb számokat vesszük alapul a fentiek közül, akkor is az jön ki, hogy egy nőstény pocok évente minimum 15 kispocoknak ad életet, ezektől (ha csak a fele nőstény) 105 ’pocokunokája’ születik és mivel ezek is 21 nap alatt ivaréretté válnak, még kb. 3 szaporulata nekik is lesz abban az évben. Ha azt is hozzászámoljuk, hogy egy pocok 0,5-2 évig él, máris ezres nagyságrendű számot kapunk a végére. Ráadásul a pocok nem alszik téli álmot (ellentétben a hörcsöggel), így télen is számolhatunk kártételével.
A gradációt leginkább befolyásoló tényezők: a kemény hideg és a hótakaró hiánya, a meleg, száraz tavasz és nyár kedveznek a felszaporodásnak. Viszont télen az enyhe és a hideg periódusok gyakori váltakozása csökkenti az áttelelés esélyét.
Most, hogy megismertük az ellenséget, nézzük, mivel küzdhetünk ellene!
1.) Elsődleges fontosságú a megfigyelés, előrejelzés, erre alapozzuk a védekezést!
(Fotó: http://www.mme.hu/2012_ev_madara_-_az_egereszolyv)
2.) T-fák telepítésével a ragadozó madarak nagymértékben képesek csökkenteni az elszaporodott pocokállományt!
3.) A jól végzett agrotechnikai védekezés ugyanolyan hatásos lehet, mint a vegyszeres állomány gyérítés. A talajmunkával ugyanis elpusztulnak a fészkek. (Viszont a mélyen fészkelő egyedeket a szántás sem éri el!)
4.) Növényvédő szeres védekezés erősebb fertőzés esetén válhat indokolttá. Hazánkban jelenleg 3 növényvédő szer rendelkezik engedéllyel mezei pocok irtására:
- Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid) csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott járat nyílásába kell helyezni. A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj felszínére kiszórni tilos!
- Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid), melyből járatonként 2 g (2-3 szemcse) behelyezése után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. Tilos a készítményt felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon. A Polytanol soha nem érintkezhet vízzel! (I. kategóriás készítmény, növényorvosi vényhez kötött!)
- Delu (800 g/kg kalcium-karbid) kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből 5-6 g-ot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni (betaposni nem szabad!). Így a talaj nedvességének hatására keletkező acetiléngáz a járatokat kitölti. A készítmény egész évben alkalmazható. A termék kizárólag a károsító járataiba helyezendő, a növényre nem kerülhet!
A nagymértékű elszaporodás miatt, a gradáció elkerülésére az utóbbi években többször is kapott szükséghelyzeti engedélyt a Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon), melyet külön regisztráció, vény és kormányhivatalhoz leadott kérelem után engedélyezhet az illetékes növényvédelmi hatóság. a 2018. évi őszi és téli mezei pocok gradációk megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából jelenleg is van szükséghelyzeti engedélye a Redentinnek Heves, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. Az engedélyezéshez leadandó adatlap innen letölthető.
