Az időjárásnak köszönhetően rendkívül korán a földbe kerültek a mák vetőmagok, március első hetére vélhetően az ország egész területén végeznek a munkával a gazdálkodók. 2019-ben várhatóan 4500-5000 hektáron láthatunk majd ipari mákot, ám a terv az, hogy néhány éven belül mindez a duplájára nőjön. A bácsborsódi Hungarobiomed Kft. ennek érdekében fogja össze a gazdálkodókat, fejleszti feldolgozókapacitását, és saját területén is több száz hektáron termeszt mákot, amit élelmezési és ipari célra értékesít.
A Bács-Kiskun megyei cég egy szántóföldi növénytermesztést, valamint mezőgazdasági szolgáltatást végző, 2010-ben alakult magyar tulajdonú vállalat, amely máktermeléssel és -termeltetéssel is foglalkozik. „Jelenleg országosan 4500-5000 hektárra tehető az ipari mák vetésterülete. Pontos számot azért nem tudok mondani, mert a napokban még zajlik a vetés, ám a jövő hét végére várhatóan mindenhol befejeződik a munka” – mondta el az Agrofórum kérdésére Cizfra János február utolsó napjaiban. A termelési irányító hozzátette, hogy nagyon optimális az időjárás, ilyen korai vetésre az elmúlt 20 évben nem volt példa, így a gazdák bizakodóak.
Máktermelés eredményesen
Bácsborsód térségében a szántás nélküli technológiában hisznek, így nem meglepő, hogy a mákvetés előtt sem járt a területen eke. A kukorica elővetemény esetében ősszel először szántóföldi nehézkultivátorral, majd rövidtárcsával művelik el a területet. Tavasszal a megfelelő műtrágyák kijuttatása után ismét tárcsával aprítják a szármaradványt, majd vetés előtt még egy kompaktorral is átmennek a táblákon. A mákot egy HORSCH Pronto 6 DC direktvetőgéppel vetik.
Fotó: Gribek Dániel
„Nagyon apró szemű vetőmagról beszélünk, aminek kijuttatása korábban nem volt túl hatékony, mi is kanalas vetőgépeket alkalmaztunk. Ez a napi 15-20 hektáros teljesítmény azonban már nem elég. A mai modern gépeknek szerencsére nem jelent problémát a mák vetőmag mérete, így a jelenlegi gépparkunkkal napi 100 hektárt tudunk elvetni. Ipari körülmények között csak így fenntartható ennek a növénynek a termesztése, csak XXI. századi gépsorral lehet rentábilisan mákot termeltetni” – hangsúlyozta a szakember, aki azt is megjegyezte, hogy a siker és a hatékonyság érdekében gazdálkodó partnereikkel minden tapasztalatukat, és a rendelkezésre álló technológiát is megosztják.
A Hungarobiomed Kft. ennek érdekében több kísérletet is folytat a termesztéstechnológia, a gépesítés, a növényvédő szerek alkalmazása tekintetében. „Azért végezzük ezeket a kísérleteket, és azért keressük az új lehetőségeket, hogy minél magasabb szintre tudjuk emelni a mák magyarországi termesztését. Azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben nem fektettek kellő hangsúlyt erre a növényre, és lemaradtunk a világ mögött. Ezt próbáljuk a lehető leggyorsabban pótolni. Külföldi tanulmányutakat szervezünk, amiken mi magunk és partnereink is részt veszünk, hogy megismerjük a máshol alkalmazott technológiákat, és bízom benne, hogy egy-két éven belül ismét versenyhelyzetbe kerülhetünk. Korábban Magyarország jelentős ipari máktermelő volt, ami az elmúlt években visszaesett, de kollégáim segítségével úgy tűnik, hogy az országon belül jelentős területeket tudunk újra bevonni. Azt látom, hogy a termelők részéről fogadókészség megvan. A piaci helyzetet kellett rendbe rakni, stabilizálni, ami egy hosszútávon fenntartható, megbízható gazdálkodást tesz lehetővé”.
Fotó: Gribek Dániel
A technológiai sor természetesen nem fejeződik be a vetéssel, hiszen a növényvédelem a betakarításig rendszeres munkát ad a gazdálkodóknak. A gondozást vetés után, szikleveles állapotban kezdik meg, elsőként Callisto 4 SC gyomirtó szert juttatnak ki a területre a kétszikű gyomok ellen, amit eddig csak eseti engedéllyel használhattak a mákban. 2019-től azonban ebben a kultúrában is engedélyezett készítmény, ami nagyban segíti a termelők munkáját. „A növény fejlődésével összhangban jön a gomba- és a további gyomirtó szeres kezelés, a végén pedig, még a virágzás előtt a máktokbarkó ellen kell védekeznünk rovarölő szerrel. Összességében elmondható, hogy komoly munka eredményeként most értünk el arra a szintre, hogy minden tekintetben rendelkezésünkre állnak azok a növényvédő szerek, amivel teljes körű lehet a védelem a mákban” – fogalmazott Czifra János.
Folyamatos fejlesztés – a feldolgozás tekintetében is
A Hungarobiomed Kft. területein háromféle mákkal is foglalkoznak, amelyek jól kiegészítik egymást. A tavaszi vetésű ipari máknál az Alkaloida Zrt. által előállított Botond fajtával dolgoznak, de tavaly először őszi vetésű ipari mákot is vetettek, amelyek már zöldellnek is a határban. Ebben az esetben egy osztrák nemesítőházzal állnak kapcsolatban. „Eddig úgy néz ki, hogy nagyon szép a növény. Mind mennyiség, mind a minőség tekintetében jó eredményeket várunk” – mondta el a szakember az Agrofórumnak, hozzátéve, hogy természetesen étkezi mákot is vetettek a cég területein. Ennél a kombinációnál nagy előny, hogy a feldolgozókapacitás és a gépkihasználás is optimalizálható, hiszen az őszi ipari mák betakarítása június 20-án kezdődik, az étkezésit június végén, július elején szedi össze a kombájn, majd ekkortól számított tíz nap múlva érkezik el a tavaszi vetésű ipari mák ideje. A bácsborsódi cég számára ez különösen fontos, hiszen már most is több ezer hektáron termeltetnek mákot, amit a következő években duplázni szeretnének – jövőre 2000 hektárral növekednének, később pedig 10 000 hektár a cél.
Fotó: Gribek Dániel
„A máktermesztésnél fontos, hogy ne csak a termésátlag legyen jó, hanem a morfintartalom is, hiszen a tokot pelletált formában gyógyszeripari célra értékesítjük partnerünknek, akivel hosszú távú szerződésünk van. Ez további bővítést is lehetővé tesz Magyarországon” – fogalmazott Czifra János, utalva arra, hogy várják az érdeklődő gazdákat, akik a szakmai irányításukkal vállalnák a mák termesztését.
A máktok mellett a mákszem piaca is jelentős, aminél fontos megjegyezni, hogy az ipari mák esetében kinyert szemek is értékesíthetők erre célra, ám ehhez megfelelő kezelések szükségesek, hogy a morfintartalmat 10 milligramm alá szorítsák. Ennek érdekében a Hungarobiomed Kft.-nél, saját és pályázati forrásból jelentős fejlesztések lesznek a közeljövőben. A beruházás eredményeképpen az ipari mák feldolgozása után olyan mákszemeket kapnak majd, amelyek minden piacon eladhatók, minden követelménynek megfelelnek. Ezzel pedig kompenzálható az a 10-20%-os árrés, ami az ipari és étkezési mák között van, hiszen előbbiért mindig kevesebbet fizettek a felvásárlók. „Cégünk szándéka, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően megjelenő profitot megosszuk a termelőkkel, és ezáltal magasabb garantált felvásárlási árat tudjunk biztosítani. Ezzel hosszú távon is stabilizálni tudnánk a termelői bázisunkat” – hangsúlyozta a termelési irányító.
Az őszi vetésű ipari mák már zöldell a határban – Fotó: Gribek Dániel
Mennyi az annyi? Több százezer forint!
A legfontosabb kérdés azonban éppen itt vetődött fel, vagyis, hogy milyen jövedelmezőség mellett lehet mákot termelni. „A mákot sokáig egy különös misztikum lengte körül. A termelők azt gondolták, hogy ez a növény az időjárás és a technológia miatt nagyon kockázatos. Pedig napjainkra eljutottunk oda, hogy a megfelelő technológiával egy átlagosnak mondható időjárás esetében nagyjából 100%-os keléssel tudjuk az ipari és étkezési mákot termeltetni. Ennek is köszönhető, hogy extra jövedelmet produkálhat más kultúrnövénnyel szemben. A fajták akár 1,8-1,9 tonnás hozamra is képesek, de a több éves átlag is 1,2-1,3 tonna hektáronként. Ehhez persze kell a megfelelő tőállomány. Ha egy termelő tudja hozni ezt termésszintet, akkor a bevétel, minőségétől függően hektáronként akár 5-600 ezer forint is lehet támogatás nélkül. A bekerülési költség a technológiától függően 2-300 ezer forint. Ez sok mindentől függ, de az általunk javasolt módszerrel általában ki lehet hozni 200 ezer forintból” – ismertette beszélgetésünk végén a máktermesztés jövedelmezőségének sarokszámait Czifra János. Mindezt hallva pedig nem véletlen, hogy a bácsborsódi Hungarobiomed Kft. a Mákszövetséggel karöltve már a következő néhány évben reálisnak tartja a kitűzött, 10 000 hektáros célt.
