Magyarországon a 2000-es évek előtt a kiskertek, illetve a kisebb gazdaságok növénye volt (nagyobb gazdaságokban úgynevezett háztáji kultúrának számított). Jelentős kézimunkaigénye és bizonytalan termesztése miatt nem igazán tudott beilleszkedni a szántóföldi növénytermesztésbe.

A máknak gyenge a korai fejlődése és nagy a herbicidérzékenysége, így – a Laudis megjelenése előtt – jelentős gondot okozott, hogy a termesztéstechnológiát eltolják a kézimunkát mellőző irányba. A gépi betakarítás legnagyobb gátja, hogy kezdetben csak pre és korai poszt gyomirtási eljárások voltak használatosak, így a késői gyomosodás jelentős minőségi és mennyiségi kárt okozott a mákszem, illetve a máktok értékesítésében.

A Bayer a Laudis megjelenésével és mákban való engedélyeztetésével jelentősen hozzájárult a kultúra termesztésének stabilitásához, a termésterületek, termésátlagok növekedéséhez, és beillesztette a mákot a szántóföldi növénytermesztésbe.

A Laudis kijuttatása a mák 6-8 leveles korától lehetséges szélsőséges esetben akár a virágzásig, 1,8-2,2 l/hektáros dózisban, közepes cseppnagysággal. A szakirodalom csak teljesen ép viaszrétegnél javasolja a kijuttatást. Ezzel szemben a gyakorlatban olyannyira nem toxikus a mákra, hogy enyhén sérült viaszrétegnél is, kijuttatás után a növény enyhén kivilágosodik és pár nap elteltével tünetmentesen továbbfejlődik.

Laudis-os kezelés után 2 héttel (Árpádhalom, Zoltántér Kft., 2016. május 21.)

A magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 valódi leveles, a magról kelő egyszikű gyomfajok 1-3 leveles állapotában javasolt a kijuttatás. A gyomok közül ki kell emelni a libatopféléket, a csattanó maszlagot és a parlagfüvet, melyek a legnagyobb károkat okozhatják a termesztés során. Ezen gyomoknál az elkésett kijuttatásnál gyomirtási szempontból már túlfejlett egyedeket is képes blokkolni a fejlődésben egészen a betakarításig, így jelentősen elősegíti a máktermesztését.

A Laudis használatának a szükségességét és biztonságát több kísérletben (átfedések, szerves trágyázott területek, osztott kezelések, kései kezelések stb.) is sikerült bizonyítani a Máktermelők Országos Szövetségével együttműködve. Az előbb említett okok miatt és a termesztés egyre inkább intenzívebbé válásának folytán a Laudis nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen elemévé vált a technológiának, és a sikeres máktermesztés egyik zálogává vált. Legutoljára pedig csak apróbetűvel saját véleményem: 2003 óta termeltetek mákot, és mint növényvédelmi szakmérnök a Laudis engedélyezése után, minden szerződő partneremnek azt javaslom: „ezt ne hagyd ki”!

Kapás Nándor növényvédelmi szakmérnök
+36-30/633-5656