Agrárközélet

Csökkent az export, de nőtt a feldolgozottság

AKI/MTI

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja csökkent, importja nőtt tavaly, így az ágazat külkereskedelmi aktívuma mérséklődött az előző évhez képest, miközben az agrárgazdaság cseraránya javult, és az exporton belül nőtt a magas feldolgozottságú termékek aránya - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) pénteken megjelent, az agrár-külkereskedelem tavalyi eredményeit elemző kiadványából.

A Központi Statisztikai Hivatal adatain alapuló elemzés szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 2,2 százalékkal 8685 millió euróra nőtt, behozatala 12,8 százalékkal emelkedett, 5816 millió eurót tett ki. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 2869 millió euró volt, 424,7 millió euróval kevesebb, mint 2017-ben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export volumenindexe 3 százalékkal csökkent, az importé 3,9 százalékkal nőtt 2018-ban. Az exportárindex 0,9 százalékkal, az importárindex 0,3 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 1,01, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány javult 2018-ban.

Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül esett, 2017-ben 8,8, 2018-ban 8,3 százalék volt. Az agrárimport aránya évek óta 6 százalék körül alakul, 2017-ben 6,0 százalékot, 2018-ban 5,9 százalékot ért el.

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 14 exportértéke nőtt az előző évhez viszonyítva. Legjobban a dohány és termékei árucsoport árbevétele nőtt (+65 millió euró). Az ital, szesz, ecet exportja 49,4 millió lett több az előző évinél, főként az ásványvíz, ízesített alkoholmentes italok, valamint a borexport növekedése miatt. A legnagyobb visszaesés a gabonaféléknél volt: az exportérték 377,1 millió euróval (25 százalékkal) 1161,5 millió euróra csökkent a búza, a kukorica és az árpakivitel visszaesése miatt. Az olajos magvak exportja 71,9 millió euróval, a gyümölcsféléké 54,1 millió euróval maradt el a 2017. évitől.

Az AKI kiadványa szerint a 24-ből 16 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke nőtt, a legnagyobb mértékben az állati takarmányé, 53,6 millió euróval. A zöldség- és gyümölcskészítmények behozatala 28,9 millió euróval, az állati eredetű élelmiszer-készítményeké 27,7 millió euróval, a zöldségféléké 23,1 millió euróval lett több. Legnagyobb mértékben az élő állatok (-60,1 millió euró), valamint a cukor, cukorkaáruk (-32 millió euró) importja csökkent.

Az AKI kiemeli, hogy a magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált: az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 66 százalékát 10-10 árucsoport adta tavaly. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele a kukorica, a napraforgómagolaj, a búza, a sertéshús és a repce kivételével meghaladta az előző évi értéket. A kukorica exportvolumene csaknem 30 százalékkal esett, amit az exportár 13 százalékos emelkedése csak részben ellensúlyozott. Jelentősebb exportérték-növekedést a dohánytermékeknél (56,8 százalék) mértek.

A legnagyobb áresés a napraforgót érintette (-20,8 százalék), de mivel 37,7 százalékkal nőtt az exportvolumen, így a termék exportárbevétele 9,1 százalékkal emelkedett.

A kiadvány szerint a feldolgozatlan termékek 2010-2012 között az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2013-2017-ben ez az arány 31-33 százalékra esett, 2016-ban a 31 százalékos részesedés elsősorban a kukoricaexport visszaesésének tulajdonítható. A részesedés 2018-ban tovább csökkent, 29 százalékot tett ki.

Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakult, 2017-ben és 2018-ban viszont 32-33 százalék volt. A magas feldolgozottságú termékek részesedése (ami 2012-ig 31-32 százalékot tett ki) 2017-ben 34 százalék volt, tavaly pedig 38 százalékra nőtt. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll – olvasható a kiadványban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fiatalok nélkül elapad a vidéki élet – mit léphet az EU?

2025. augusztus 21. 16:10

Az EU agráriuma munkaerőhiánnyal küzd: sürgősen vonzóbbá kell tenni a gazdálkodást a fiatalok számára a jövő élelmiszerbiztonságáért.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Áremelkedést okozhat a csökkenő ausztrál búzaexport

2019. június 22. 11:52

A gyengülő ausztrál export hatással lesz a globális referenciaárakra, amelyek május elejétől számított hat hét során már amúgy is közel 30 százalékot emelkedtek az alacsonyabb globális készletekkel kapcsolatos aggodalmak miatt.

Az EU búzaexportőreinek borúsak az új szezonnal kapcsolatos kilátásai

2023. július 3. 10:08

Az orosz búza jelenti a fő veszélyt az EU exportértékesítésére a következő hetekben és hónapokban.

Lemondott a lengyel mezőgazdasági miniszter

2023. április 5. 17:16

Lemondott szerdán Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, aki a Lengyelországba beáramló ukrán gabonaexporttal hozta összefüggésbe döntését.

Keserves dolog ma magyar gabonát eladni

2023. november 1. 11:10

Kisebb tételeket vásárolnak a nyugat-európai malmok a magyar nagykereskedőktől, akiknek Olaszországban is keményen meg kell küzdeniük az olcsóbb ukrán gabonával.