A „mikroorganizmus” szó hallatán, általában az általuk okozott megbetegedések jutnak eszünkbe. Gyakran problémaként tekintünk rájuk, pedig több feladat megoldásában is segítséget nyújthatnak. A talajlakó mikroorganizmusok között ugyanis számos olyan gomba és baktérium található, amelyek szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt hasznosak. Ilyenek a növénynövekedést serkentő rizobaktériumok illetve a mikorrhiza gombák is, amelyek jelentősége megsokszorozódhat a jövőben.
A mikorrhiza gombák olyan talajban élő mikroszkopikus gombák, melyek szimbiotikus kapcsolatot alakítanak ki számos növény gyökerével. Ez a kapcsolat mind a növény, mind pedig a gomba számára előnyös. A mikorrhiza gombák legősibb és legelterjedtebb csoportja az endomikorrhizákhoz tartozó arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák, melyek rendelkeznek a talajt behálózó gyökéren kívüli képletekkel (externális hifák, spórák) illetve a gyökérszövet sejtjeibe is bejutnak. A szárazföldi növények közel 90 %-a képes szimbiotikus kapcsolat létrehozására AM gombákkal, de ismert, hogy vannak nem mikorrhizálódó növénycsaládok (például: keresztesvirágúak, keserűfűfélék, szegfűfélék) is.
1.kép arbuszkulum
2. kép vezikulum
A gyökérben megtalálható gomba képletek (internális hifa, arbuszkulum, néha vezikulum) (1.kép, 2.kép) mennyisége jellemzi a szimbiózis mértékének erősségét, melyet kolonizációnak nevezünk és általában százalékos arányban fejezzük ki. Mindezen képletek csak a gyökerek festése után láthatók és beazonosíthatók, ahogy azt az ábrákon is szemléltetjük. A mikorrhiza kapcsolat által biztosított előnyök kialakításában igen nagy szerepe van a felületnövelő arbuszkulumoknak, mely elnevezés a görög „fácska” szóból ered, és igen szépen leírja annak alakját.
Az AM gombák legismertebb pozitív hatása a gazdanövény tápelem- és vízfelvételének a fokozása, mely csökkenti a növény öntözés és műtrágya igényét. Ebben a folyamatban igen nagy szerepe van a gomba külső hifa hálózatának, mely jelentős mértékben megnöveli a kolonizált növény gyökérzete által elérhető talajtérfogatot. A megnövekedett tápanyagellátás mellett gyakran tapasztalható erőteljesebb virágzás, és kedvezőbb gyümölcs- és terméshozam. A mikorrhizált növény jobban tolerálja a különböző környezeti stressz hatásokat – meleg, szárazság -, és az egyenlőtlen csapadékeloszlással, valamint kórokozókkal szemben is ellenállóbb.
A mikorrhiza gombáknak közvetlenül a növényre gyakorolt pozitív hatásai mellett közvetett hatásuk is ismertek. Így az AM gombák jelenléte kedvezően befolyásolja a talajok fizikai tulajdonságait. A talajt behálózó gombafonalak mintegy vázként tartják össze a talaj kisebb méretű aggregátumait, és szerkezetet adnak a homok-talajoknak. A talajszerkezet ily mértékű javítása mellett nem szabad elfelejtkezni a mikorrhiza gombák által képzett poliszacharidokat is tartalmazó váladékról sem, mely az aggregátumok stabilitása mellett a talaj vízmegtartó képességét is fokozza.
Az AM gomba előnyös hatásai révén csökkentheti és/vagy kiegészítheti a műtrágya használatot, mivel megnöveli a növény foszfor és más elemek (nitrogén, magnézium, cink, réz, kálium, stb.) felvételét, mindemellett a túlzott műtrágyázás során felgyülemlő szerves foszforvegyületeket is mobilizálja. Mi sem bizonyítja jobban az AM foszforfelvételben betöltött szerepét, hogy a kolonizált növény foszfortartalmának akár 80 %-át is a gomba segítségével veheti fel.
Tudnunk kell, hogy az arbuszkuláris mikorrhiza szimbiózis tápanyagban gazdag talajokban csak kis mértékben jön létre, mivel a növény nincs ráutalva a gomba segítségére. Ugyanakkor igen hatékony lehet alkalmazása az intenzív talajművelés, túlzott műtrágya vagy növényvédőszer használatnak kitett területeken, hiszen ezeken a helyeken a talaj mikrobaközössége sérül. A mikorrhiza segíthet még a lepusztult termőrétegű, vagy nehézfémekkel szennyezett területek természetes vegetációjának a helyreállásában is, és lényegében minden stressz hatás mérséklésében szerepet játszik.
Napjainkban világszerte folynak kutatások a mikorrhiza gombák környezetvédelmi és mezőgazdasági felhasználására vonatkozóan. Szükségesek is ezek az erőfeszítések, hiszen a globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási viszonyok, az egészségesebb élelmiszer előállítás iránti igény, egyre inkább sürgeti újabb környezetkímélő mezőgazdasági technológiák kifejlesztését.
Szentpéteri Viktor, Posta Katalin
Szent István Egyetem MKK GMBI
