„Egerben 850 szőlőfajtát és klónt magában foglaló génbank áll rendelkezésünkre, melyet 2020-ban is bővítettünk”- magyarázta Hegyi Ádám István. Az Eszterházy Károly Egyetem Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont Kísérleti Szőlőültetvények és Borászat birtokigazgatója elmondta, a génbankban nagyrészt rezisztens és hibrid fajták találhatók, amelyet az utóbbi időben több mint 300 hazai szőlőfajta változatával (klón) bővítettek. Mindehhez ott vannak a növényneveléshez szükséges ismeretek és növényélettani, mikro- és molekuláris biológiai laboratóriumi háttér, valamint az in vitro növénynevelési gyakorlat. A növények téli iskolázásához riolittufa pince is található.

Az említett génbankon kívül több fajta esetében ugyancsak rendelkezésre áll bázis és certifikált törzsültetvény (Medoc, Blauburger, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Leányka, Turán, Bianca, Medina, Nero stb.) A változó klíma kapcsán a szárazságstressz és a téli-tavaszi fagykár domborzati modellezése jelenti azt a területet, amely a mindennapi kutatásaik része.

A mediterrán klíma kiterjedése várható hazánkra is, abban jellemző hatások befolyásolják már ma is az évjáratokat, ezért kiemelt figyelmet fordítanak olyan betegségek vizsgálatára, mint a feketerothadás és a tőkeelhalást kórokozó komplex/tünetegyüttes. A piaci kihívásokat rövid ellátási lánc specifikus projekttel kívánják megismerni és kezelni.

Bár jelenleg nem folytatnak nemesítési munkát, azonban a vezető európai borvidékekhez hasonlóan (Bordeaux, Burgundia, Champagne) a piacon leginkább elfogadott fajták olyan változatainak szelekcióján dolgoznak, amelyek lehetőséget adnak mind a piaci folyamatok lekövetésére mind a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére. Ezek a fajták a Kékfrankos, a Kadarka, a Leányka és a Furmint, mely utóbbi esetében az aszúsodás folyamata is kiemelt kutatási téma Egerben.

„Jelenleg is finanszírozunk fajtatulajdonosi licensz hosszabbítást a Leányka E99 klón esetében, ezzel a múltban is foglalkoztunk, anyagi erőforrásokat fordítottunk a helyzet kezelésére”

– magyarázta a birtokigazgató, hogy elodázhatatlan a fajtatulajdon rendezésének kérdése. Fontos volna egy olyan jogi keretrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a fajtafenntartás költségeinek megosztását a fajtát használó gazdák és a tulajdonosok között.

Napjainkban látni kell, hogy a szaporítóanyag előállítás átalakulóban van, a hazai kínálati piac szűkül. Ugyanakkor a magyarországi érdekek azt kívánják, hogy a szaporítóanyag előállítás háttere megerősödjön, hiszen az újabb fajták és klónok használatba vétele olyan dinamikusan fejlődő ágazati igény, amely csak hazai előállítással követhető le igazán. A nemesítés és a szelekció hatékonyabb összekapcsolása jobban megfelelne az Európai Unió stratégiai igényeinek a biodiverzitás megtartása és a genetikai állomány megőrzése szempontjából.

A fajták termesztési értékeinek komplex vizsgálata és a begyűjtött adatok szabad felhasználásúvá tétele hiánypótló feladat a szőlőágazatban, miközben ez a kutatási terület hosszú idejű mérési módszereket igényel, melyet akkor is fenn kell tartani, amikor az adott projektrész forráshiányos.

„Ebben előre léptünk egy olyan adatbázis létrehozásából, amely tetszőlegesen bővíthető ugyanakkor a vizsgált szempontok, paraméterek nem kívánnak nagy anyagi ráfordítást”

– hívta fel a figyelmet Hegyi Ádám István.

A fajtaérték kutatás mellett a szőlő kórokozóinak (lisztharmat, GTD, feketerothadás, szürkerothadás) molekuláris és mikrobiológiai vizsgálatában valamint az aszúsodás hasonló módszerekkel történő kutatásában végeznek kiemelkedő munkát. Emellett a szőlőnövény és környezetének mikrobiológiai ökológiáját tanulmányozzák az Egyetemen működő Lendület Kutatócsoport közreműködésével.