Szubjektív írás következne a bundásbogarak védelmében, annak a kis sorozatnak a részeként, amely a szántóföldön velünk együtt élő, sokszor károsítóként számontartott élőlényekről szól.
A szakirodalmat olvasva sokszor – ha nem éppen minden esetben – a bundásbogarat (Epicometis hirta) kártevőként említik, amely ellen védekeznünk szükséges. Annyiban mindenképpen érdemes árnyalni a képet, hogy kártétele a szántóföldi növények közül kevés növényt érint, még ha elő is fordul, annak mértéke csekély, mélyen a gazdasági kár alatti. Ez azonban gyümölcsösökben, almában, meggyben, cseresznyében, de akár még szamócában is másképpen alakul, ott valós károkozása is előfordulhat.
De, miből származik a kártétele? A bundásbogár (1.-2. kép) egynemzedékes faj, kifejlett állapotban telel a talajban. Onnan főként márciusban-áprilisban jön elő, és érési táplálkozás céljából keresi a virágzó növényállományokat, érdekes módon leginkább a sárga színű virágokat, így szántóföldi növények közül az ilyenkor virágzó repcét. Annak virágzatán táplálkozik, megrágva a virágszirmokat, esetenként a bibét, a porzószálakat.
Ezzel természetesen terméskötődési problémákat okozhat, amely, ha nagyobb mértékben jelentkezne, terméskieséshez vezetne. Azonban ilyen mértékű, táblaszinten jelentkező kártétele talán még soha nem fordult elő! A táblaszélen ugyan gyakran találunk akár 4-5 egyedet is egy virágzaton (3. kép), nem vitás, hogy ezek annak virágait valószínűleg el is intézik, de a tábla belsejében már ritkán találkozhatunk táplálkozó bundásbogárral. Az én tapasztalataim ezek, ezért sem tudom kártevőként kezelni ezt a, nem is annyira kis, bogárkát. Én kifejezetten kedvelem egyébként, amikor napos, meleg időben lassú röptükkel keringenek körülöttem, miközben a repcetáblákat járom.
Miről ismerjük fel a bundásbogarat? Méretben 10 mm körüli, sötét színű bogárról van szó, amelynek szárnyfedőin világos, fehéres-sárgás foltok, rajzolatok vannak (4. kép). Nevét a testét sűrűn borító szőrzetről (5. kép) kapta, amelybe nagy mennyiségű virágpor tud beletapadni.
Ne tévesszük össze a sokpettyes virágbogárral (Oxythyrea funesta, 6. kép), amely ugyan sok szempontból mutat hasonlóságot a bundásbogárral, azonban a szárnyfedő ennél a rovarnál inkább pettyezett mintát mutat, ami jobban szemügyre véve jól megkülönböztethető a bundásbogár mintázatától.
Ha mostanában a határt járva a repcetáblák szélén találkozunk a bundásbogárral, nem kell sem a szívünkhöz, sem pedig a permetezőnkhöz kapni, az általa okozott kár minimális.
