Határszemle

Megérkeztek a gabonaszipolyok

Agrofórum Online

A gyorsan felmelegedő időjárási körülmények meghozták a gabonaszipolyokat is, egyik napról a másikra megjelentek a kalászosokban.

1. kép A nagyméretű gabonaszipolyok jelenléte már messziről feltűnik

A búzatáblák mellett közlekedve, sokszor már messziről szemet szúrnak a kalászon tartózkodó, nagy méretű bogarak (1. kép). Ezek szinte biztosan gabonaszipolyok lesznek, más, ekkora termetű kártevője nincs a kalászosoknak. Bár összefoglaló néven gabonaszipolyokként emlegetjük őket, de több fajuk is károsíthat, így a széles szipoly (Anisoplia lata), az osztrák szipoly (Anisoplia austriaca), a gabonaszipoly (Anisoplia tempestiva hungarica), a keresztes szipoly (Anisoplia agricola), valamint a vetési szipoly (Anisoplia segetum). Most, hogy végigolvastuk ezt a hosszú felsorolást, nyugodtan el is felejthetjük a leírtakat, ugyanis mindegyik faj azonos kártétellel jelentkezik, az ellenük történő védekezésben sincs különbség. Rögzítsük azonban a tényt, hogy hazánkban főként a széles szipoly fordul elő, a leggyakrabban annak károsításával találkozhatunk.

2. kép Jellegzetes elhelyezkedés, fejjel lefelé a kalászon

A kifejlett egyedek kétéves fejlődés után általában júniusban jönnek elő a talajból és települnek be a gabonatáblákba. Fény és melegigényes kártevőkről van szó, így ezek a tényezők a napon belüli mozgásukat is meghatározzák. A kalászokon főként a napos, meleg napszakokban találjuk őket (2. kép), a hűvösebb esti órákban a talajszint közelében tartózkodnak. A kalászokon jellemzően fejjel lefelé látjuk a gabonaszipolyokat (3. kép), ebben a jellegzetes testtartásban táplálkoznak. Ezzel, vagyis a táplálkozásukkal függ össze a kártételük is.

3. kép Egy kalászon gyakran három-négy szipolyt is találhatunk

A kártétel részben származhat a szemek kalászból való „kitúrásából”, valamint az érőfélben lévő magok megrágásából. Bár a szakirodalom a „kitúrást” hangsúlyos kártételként kezeli, e sorok írója, sok „szipolyjárt” kalász átbogarászása után sem talált erre perdöntő bizonyítékot. Bár az ilyen kalászok valóban borzasak, kissé széttúrtak, de szem csak nagyon ritkán hiányzik belőlük. Sokkal komolyabb kárt okoznak ugyanakkor a szemek megrágásával, amelyek ezek után csökkent értékűek, jelentős részük elvész számunkra, már a kombájn tisztítóberendezése, vagy a szárítóüzemi tisztítás eltávolítja ezeket a terményből. Ritkán esik szó arról, hogy a nyílt, szántóföldi művelésű területeken gyakran okoznak gondot a szipolylárvák, amelyek kétéves fejlődésük végén előszeretettel károsítják a kapásnövények gyökérzetét, akár tőpusztulást is kiváltva ezzel.

A gabonaszipolyok a száraz, meleg évjáratok kártevői, az ilyen körülmények kedvezőek számukra. Bár az előző évben alig lehetett találkozni velük az általam járt területeken, de az idén már eddig nagyobb számban láttam őket, mint az egész tavalyi szezonban. A veszélyességi küszöb ennél a kártevőnél 3-4 db/m2, amennyiben ennél többet találunk, védekeznünk kell a kártétel elkerülésére. Azt azért tegyük meg, hogy mielőtt elindítjuk a permetezőt, benézünk a tábla belsejébe is, ugyanis nagyon sokszor csak a szegélyekben van nagyobb egyedszám, ott akár három-négy darab is előfordulhat egy kalászon (3. kép), de a tábla egészét nézve szükségtelen a kezelés elvégzése.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Az idei nem egy „gombás” évjárat a napraforgótáblákon, de...

2021. augusztus 24. 10:48

A napraforgót több Rhizopus faj is betegítheti. Közös jellemzőjük, hogy kifejezetten melegkedvelő gombák, kedvező számukra a meleg, hőségnapokkal tarkított nyári időjárás.

Határszemle Videó

Egy újabb kártétel a kukoricacsövön

2021. október 2. 05:36

Nem kizárt, hogy sok, a kukoricaföldeken idén történtektől megfáradt kukoricatermesztő kérdezheti most, ugyan, mi lehet ez már megint a csövön?

Határszemle

2021. február 24. 11:34

A Magyar Növényvédő mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete, a Magyar kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft., valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági intézete szervezésében idén február 23-án Érd, Elvira major és Simonpuszta határában került rendhagyó módon megrendezésre az V. Pest megyei Tápanyag nap, amelyen 10, a szakmában komoly szerepet játszó cég mutatta be újdonságait, illetve a növénytáplálás terén szerzett legújabb kutatási eredményeit.

Mezeipoloskák a napraforgón

2021. július 22. 07:44

Ha a napraforgótáblákat járjuk, sok helyen figyelhetünk fel a levélnyeleken, vagy a tányérok fonáki részén látható nagy, parásodó sérülésekre. Ezekért a mezeipoloskák (1. kép) a felelősek.