Talajélet

Nyári tarlóbontás hatékonyan!

Agrofórum Online

A mezőgazdasági termelés során sokszor tapasztaljuk, hogy egyes technológiák, melyek jelentős hasznossággal rendelkeznek, más oldalról negatívan hatnak a növénytermesztési folyamatokra és megnehezítik a gazdálkodók dolgát.

A forgatás nélküli talajművelési eljárások több éves tapasztalatai mutatják, hogy kedvező hatással vannak pl. a talajaink víz- és tápanyaggazdálkodására és jelentős gázolaj-megtakarítást eredményeznek a szántásos technológiához viszonyítva. Az előnyös tulajdonságok mellett folyamatosan felmerülnek az elővetemény után visszamaradó szár – és gyökérmaradványok által előidézett növényvédelmi problémák, valamint az utónövény vetési minőségét negatívan befolyásoló hatások. Gyakori például a szalmakupacok miatti hiányos repce kelések látványa, és a lassan lebomló növényi maradványok nemcsak a kelési időszakban lehetnek káros hatással a növényeinkre, hanem az egész vegetáció folyamán tapasztalhatjuk a vontatott fejlődésben, kevesebb termésben megmutatkozó hatást. Egyes károsítók mint a fuzárium, vagy a „mocskospajor” stb. megjelenése is nagymértékben függ a visszamaradó növényi maradványok mennyiségétől.

A megoldást lehetőség szerint ne a mélyszántás erőltetésében, vagy a szalmabálák erőművekben történő elégetésébe keressük!

BactoFil® Cell-lel hatékonyan bontható a visszamaradó szármaradvány és alkalmazásával számos összetett pozitív hatás érhető el:
• Felszabadítja a tápanyagokat a szármaradványokból.
• Könnyebben művelhető, porózusabb talajt eredményez, növényi maradványok nélkül.
• Növényi növekedési hormont termel.
• A légkörből biztosítja a cellulózbontáshoz szükséges nitrogént, a pentozán hatás elkerüléséhez.
• Gátolja a polifág kórokozók (pl. fuzárium) szaporodását.
• 1 l/ha-os dózisa megkönnyíti a kijuttatást.

A cibakházai vizsgálatokban a BactoFil® Cell repce szármaradványainak bontásában és az utóvetemény őszi búzában kiértékelve, valamint a búzaszalma bontására alkalmazva és az utóvetemény őszi káposztarepcében kiértékelve is hatékonyan segítette mindkét utóvetemény fejlődését (1-2. ábra).


1-2. ábra

A BactoFil® Cell 1 l/ha dózisban a tarlómaradványokra permetezve és a talajba dolgozva, akár egy menetben BactoFil® T-Jet kijuttató berendezéssel alkalmazható.

A terménypiaci körülmények (is) meghatározzák a vetésszerkezet alakulását, hiszen a termelők elsősorban a könnyebben, vagy jobb kondíciók mellett értékesíthető növényeket termesztik. Így gyakran előfordul, hogy négy éven belül két olajos növény is megtalálható a vetésforgóban, amelyek magukkal hordozzák a szklerotínia fertőzés gyakoribb kialakulásának veszélyét. A napraforgó és az őszi káposztarepce is fogékony az előbb említett kórokozóval szemben. A Trichoderma harzianum hasznos gombát tartalmazó TrichoMax mikrobiológiai készítmény parazitálja az említett kórokozót, így a probléma okát (szkleróciumok) és nem az okozatát (aszkospórás fertőzés) kezeli. A későbbi gombaölő szeres állománykezelések hatékonysága így jelentősen növelhető.

TrichoMax használatának előnyeit a 3. ábra szemlélteti.


3. ábra: A TrichoMax használatának előnyei

Mivel a kalászosokat sok esetben repce követi a vetésforgóban, ezért érdemes már a nyári tarlóbontás során a BactoFil® Cell 1 l/ha dózisát 1 kg/ha TrichoMax mikrobiológiai készítménnyel kombinálni, és csökkenteni a fehérpenészes szárrothadás (szklerotínia) kialakulásának veszélyét.

További információkkal keressék területi szaktanácsadó kollégáinkat!

Kabai Gábor
AGRO.bio

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

Egészséges talaj, növény, és klíma: nagyobb teljesítőképesség + videó

2025. május 20. 16:10

A rendezvényen, melyet tavasszal rendezett meg a Profeed, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a talaj, talajegészség, tápanyag-utánpótlás, vízmegtartás és növényegészség kerültek górcső alá.

Talajélet: összefüggések a talajélet-javítás mentén

2025. május 4. 05:40

A talajélet a talajban élő mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek -, valamint makroorganizmusok, például földigiliszták, rovarok tevékenységét foglalja magában.

Tényleg növeli a pocokkártétel kockázatát és súlyosságát a talajbolygatás elhagyása?

2025. április 5. 08:10

A csökkentett mértékű talajbolygatás legnyilvánvalóbb előnyei mellett, a károsítók fennmaradásának megnövekedett kockázata mindig felmerül.

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

2021. október 7. 09:05

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.

ELÉG VOLT AZ ASZÁLYBÓL? VAGY MÉG MINDIG NEM???

2020. június 22. 08:55

Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. október 16. 06:36

A növénymaradványok jelentősége a legnagyobb, mert ezek felépítéséhez a növény a talajból vette fel a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot. Ha bekeverjük a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. szeptember 16. 05:30

Vajon ki számol utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen?