Augusztus utolsó napjaival együtt megszűntek a nyári szép napok is. Az embert és növényt próbára tevő hőség immár a múlté, átvette a helyét az évszaknak megfelelő időjárás. Több az időjárási front, melyek egyre-másra szállítják a hűvösebb levegőt és a kisebb-nagyobb nedvességtartalmú esőfelhőket. Ebből kapott csapadékot a Kárpát- medence, de a lehullott eső mennyisége a szeszélyes eloszlás miatt csak kevés körzetben oltotta a növények szomját.
Jégeső több helyen előfordult, ami veszélyezteti a termésbiztonságot. A nappali maximumok általában 15-25 Celsius fok körül alakultak, éjszakára pedig időnként 10 fok alá is csökkent a hőmérséklet. Bőséges csapadékkal szeptember első hetében sem lehet számolni, ezért továbbra is alacsony marad a talajok víztartalma a felső-és mélyebb rétegekben egyaránt.
Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsösökben mérséklődött a molyok rajzása, így az almamolyé is, de a korábbi fertőzésekből eredően sok a károsodott gyümölcs. A fák alatt sok a lehullott gyümölcs, de ezek egy része a szárazság miatt következett be. A sebzéseken egyre gyakoribb a gyümölcsmonília tünete, valamint a rothadó termésen rengeteg a muslica.
Ugyanez mondható el a csonthéjas gyümölcsfélékről is, de a keleti gyümölcsmoly repülése is látványosan lecsökkent, már csupán 35-40 darab található a csapdákban. Szilvamolyból a csapdák már csak 25-35 darabot fognak hetente.
A sztigminás- és blumeriellás levélfoltosság általában nem magas, a fertőzést gátolta a korábbi meleg és az alacsony relatív páratartalom, de kiskertekben ennek ellenére folyamatosan hullanak a cseresznye és a meggyfák levelei.
A diófákon végzett intenzív védekezés ellenére továbbra erős a nyugati dióburok fúrólégy rajzása, ezért újabb fertőzésekkel kell számolni, elsősorban a szórványban levő fák esetében.
Általánosnak mondható a szőlőfajták érése. A lisztharmat levéltünetei nem erősödtek, védelemben részesített ültetvényekben legfeljebb gyenge fertőzés figyelhető meg. Kiskertekben ennél árnyaltabb a helyzet, mert a fajta-változatosság már megnehezíti a védelmet, ezért itt magasabb a levél- és fürtmegbetegedés. A lehullott csapadék miatt megnövekedett a peronoszpóra fertőzés veszélye, főként a hónaljhajtásokon, de hosszabb az inkubációs idő. A szürkerothadás fertőzés veszélyét növeli a magasabb páratartalom, a bogyóhéj elvékonyodása, ezért az élelmezés egészségügyi várakozási idő szigorú betartása mellett feltétlenül indokolt preventíven védekezni a kórokozó ellen.
A bodza- és szeder ültetvényekben kihelyezett foltosszárnyú muslica csapdák folyamatosan, de mérsékelt ütemben fogják a kártevőt, sajnos a védekezés csak korlátozott.