Beszűkült vetésforgónkban a repce az esetek legnagyobb részében kalászos gabona tarlójába kerül. A tarlóra hulló gabonamagvak, amint kellően nedves körülmények közé kerülnek, megcsíráznak és kikelnek. Ha ez a nedvesség még a nyári időszakban érkezik, akkor a tarlókezelés, vagy a magágykészítés munkálatai megszüntetik, de legalább mérséklik a problémát. De, vannak száraz évek, amikor nem ez történik és a gabona együtt kel a repcével. Éppen, mint most!

Egyáltalán, okozhat repcében gondot a gabona árvakelés? Igen, egyértelműen igen! A repce, akármennyire is robusztus növénnyé növekszik a későbbiekben, fejlődésének kezdetén bizony eléggé gyámoltalan növényke, amelynek a nagy tömegben kelő és gyorsan fejlődő árvakelésű gabona komoly konkurenciát jelent a vízért és tápanyagért folytatott versengésben (1. kép). Márpedig az őszi időszak egyik legfontosabb feladata számunkra, hogy biztosítsuk a repce minél intenzívebb, zavartalan fejlődését, így az optimális fejlettségben menjen a télbe. Amivel az esetleges kifagyás, tőpusztulás veszélyét a minimálisra csökkenthetjük.

Tehát, védekezni muszáj, állománykezeléssel, szelektív egyszikűirtó készítménnyel! A „mivel” kérdéssel különösebben nem foglalkoznék, több ilyen hatóanyagból és az ezeket tartalmazó készítményből válogathatunk. A „hogyan” kérdése azonban már több szót érdemel!

A megfelelő hatékonysághoz jó időzítés és jól megválasztott dózis szükséges. A kezelés időpontjának megválasztásakor nem kizárólag az árvekelés fejlettségi állapotát érdemes figyelnünk, hanem azt is, hogy annak tömege mennyire gátolja a repcenövénykék fejlődését. Ezért, ha nagyon sűrű állománya alakulna ki e „kultúrgyomnak” (2. kép), inkább időzítsük korábbra az első kezelést és végezzünk akár többszöri beavatkozást. Az a stratégia veszélyes lehet, amelynél hosszan várjuk, hogy kikeljen a lehető legtöbb gabonamag, azzal, hogy majd egyetlen kezeléssel oldjuk meg a problémát. Ilyen esetekben a repce korai fejlődésének tartós gátlása később még megbosszulhatja magát.

A megfelelő dózis kiválasztása a másik fontos kérdése a védekezésnek. Semmiképpen sem rutinszerűen, hanem mindig a konkrét helyzetnek megfelelően válasszuk meg a kijuttatandó mennyiséget. A szelektív egyszikűirtók engedélyokiratában szereplő, az árvekelésű gabona elleni védekezésre engedélyezett dózisok a gyökérváltásig, a három leveles állapotig ajánlottak. Mivel nagyon ritka, hogy olyan egyöntetű kelésünk legyen, amelynél minden egyed ilyen fejlettségű, az itt engedélyezett alsó dózisok használatát én nem ajánlanám, inkább a tartomány felső dózisával érdemes kezdeni a védekezést. Amennyiben a háromleveles állapoton túl vagyunk, akkor pedig már inkább a tavaszi időszakra engedélyezett, magasabb dózisok lesznek hatékonyak. A felhasznált szermennyiség megválasztásakor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a rendelkezésünkre álló technikával milyen fedettséget tudunk elérni az árvakelésen. Ha nem vagyunk biztosak a jó fedettség elérésében, emelni kell a kijuttatott mennyiséget.

Az őszi időszak a repcében egyre inkább a gyakori növényvédelmi beavatkozásról szól. Szórunk, vagy szórnánk mindent, rovarölőt, gombaölőt/regulátort, gyomirtót, levéltrágyát. Rendszeres kérdés, mehet-e ki mind, lehetőleg egy tankkeverékben, egyszerre. Ezt így együtt azért nem ajánlott, de az valóban nagy luxus lenne, ha a szelektív egyszikűirtót a szokásoknak megfelelően önmagában juttatnánk ki. Rovarölő készítménnyel együttesen véleményem szerint különösebb kockázat nélkül használhatjuk ezeket, de regulátorral együtt csak feltételesen, más őszi gyomirtóval és levéltrágyával együttesen viszont egyáltalán nem javasolnám. Persze, születnek ilyen veszélyes kombinációk, talán még csak bajt sem okoznak, de kockázatosak.

A szelektív egyszikűirtók használatakor türelmesnek kell lennünk, látványos hatásuk a kijuttatás után akár csak 10-14 nap elmúltával mutatkozik meg az árvakelésen. Ez függ a hőmérséklettől, alacsony hőmérsékleten a hatáskifejtés lassul, az alkalmazott dózistól, az árvakelés növekedésére ható tényezőkről. Egy biztos, ha ki tudjuk húzni az árvakelésű gabonanövény „közepét”, a kihúzott hajtásrészen barnás elszíneződést, befűződést látunk (3. kép), nyugodtak lehetünk, a hatás megérkezett, rövidesen megjelennek az egész növényre kiterjedő sárgulásos, barnulásos tünetek (4. kép).