Növényvédelem

Levéltetvek elleni természetes növényi védekezés

Agrofórum Online

A svédországi Umea és a Hollandiában található Wageningeni Egyetemről származó kutatócsoport célkitűzése a növények levéltetvek elleni védekezőképességének minél alaposabb feltárása. A vizsgálatok modellnövénye a lúdfű, amelyet az északi félteke 350 különböző pontjáról gyűjtöttek be.

A nagyobb ellenálló képességgel rendelkező növényeken rövidebb ideig táplálkoztak a levéltetvek, mint az érzékenyebbeken. A szívó kártevők viselkedése összefüggést mutatott egy olyan lúdfűgén jelenlétével, amely eddig ismeretlen funkciójú fehérjét kódol. A vizsgálatok ezt követően e fehérje növényben való előfordulásának meghatározására irányultak. Ennek érdekében létrehoztak olyan növényegyedeket, amelyekben ez a bizonyos fehérje fluoreszkált. E jelenség segítségével pedig kirajzolódott, hogy az édes, tápanyagdús növényi nedveket szállító érfalakat béleli ez a protein.

A további vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a nagyobb ellenálló képességgel rendelkező növényeken táplálkozó levéltetvek táplálékfelvétele mérsékeltebb, utódszáma alacsonyabb lett. A kutatók azt feltételezik, hogy ennek az lehet az oka, hogy a fehérje jelenlétében csökken a tápanyagot szállító levélér átmérője. A hőmérséklet emelkedésével egyre nagyobb mennyiségben termeli a növény a védőfehérjét és válik ezzel ellenálóbbá a szívó kártevővel szemben. A nagyobb fehérjetartalommal rendelkező növények ezen kívül több magot érleltek aszályos körülmények között, mint a kevés fehérjét termelők.

A természetes növényi védekezés és a jó aszálytolerancia a növénynemesítési célkitűzések között előkelő helyen szerepel. Ha az új kultúrnövényfajták rendelkeznének olyan génnel, amely ezt a bizonyos védőfehérjét kódolja, kevesebb rovarölő szer felhasználása mellett lehetnének termeszthetők, emellett az aszályos körülményekből fakadó termésveszteség is kisebb lenne – olvasható az egyetem honlapján.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítséget is tud „hívni” a kukorica, ha megtámadják a gyökerét

2026. szeptember 13. 07:10

A növények érzékelik a kártevők támadását, vegyületeket termelnek, sőt természetes ellenségeiket is a helyszínre csalogathatják.

Amikor a befektetés termésben térül meg…

2026. szeptember 10. 11:10

A repce sikeres áttelelésének egyik kulcsa az őszi regulátorozás, amely a növény fejlődését és egészségi állapotát is befolyásolja.

Újdonság az FMC kínálatában: Delta Duo – őszi kalászos gyomirtó szer csomag

2026. szeptember 9. 14:10

A kalászosok őszi gyomirtásában a nagy széltippan és a kétszikű gyomok együttes visszaszorítása egyre fontosabb feladat.

Az uborka még teremne, a lomb viszont már feladja, mi áll a háttérben?

2026. szeptember 3. 14:10

Még bőven teremne az uborka, amikor a betegségek megtámadják a lombját. Ilyenkor az öntözés és a növényvédelem időzítése is sokat számít.

Felértékelődnek a biológiai megoldások

2024. március 20. 14:10

A klasszikus értelemben vett biológiai növényvédelmi eljárások több évszázados múltra tekintenek vissza, ennek ellenére hosszú ideig háttérbe szorultak a kémiai készítmények mellett.

Növényi kivonatok: természetes fegyver a kórokozók ellen

Természetes, környezetbarát és hatékony: a növényi kivonatok új utakat nyitnak a biológiai növényvédelemben.

Talajoltás fungisztatikus hatású készítményekkel

A fenntartható mezőgazdasági termelést támogató biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és felhasználása. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nemcsak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is visszaszorítható.

Érdemes a kertbe ragadozó atkákat telepíteni?

2024. január 3. 04:40

Hogyan "hatnak" a ragadozó atkák, érdemes-e telepíteni a kertbe, meddig tart a védő hatás?