Néhány napja, október 15-ke reggelén mínuszokra ébredhettünk, megvolt az idei ősz első fagyos reggele. Ez helyenként komoly károkat is okozott, de van olyan növénykultúránk, ahol éppenséggel segített.
A károkozással kezdve a sort, a fagykár elszenvedője a másodvetésű csemegekukorica volt. Az ország keleti felében, ahol ennek a konzerv- és hűtőipari alapanyagnak a legnagyobb termőterületei vannak, a legalacsonyabb hőmérsékleti értékek akár mínusz 2 °C alá is csökkenhettek, ami már károsította ezeket az állományokat (1. kép).
Az elszenvedett kár mértéke eltérő, a leveleken mutatkozó kisebb fagyási tünetektől kezdve a közel teljes lombozat leszáradásán át (2. kép), egészen a csuhéleveleken is megjelenő tünetekig. A következmények a károsodás mértékétől függően alakulnak, kisebb levélkárnál még van esély az állomány betakarítására, azonban a komolyabban sérült és stresszelt állományokban a szemek kinevelésére már nincs esély, ott már másként kell hasznosítani a kukoricát.
Szerencsére a csövek közvetlen károsodása nem minden területen követezett be (3.-4. kép), így az állományok nagyobb része talán még betakarítható lesz. Igazán nem volt szerencséjük az érintett gazdálkodóknak, a betakarításig alig egy-két hét lett volna már csak hátra. Százhektáros nagyságrendről, mindenképpen nagyon komoly kárról beszélünk!
Ezek után félve szabad csak említenem, hogy van olyan növénykultúránk, ahol ez a fagyhatás éppenséggel segített. A közelmúltban itt, a „Határszemle” rovatban is beszéltünk a repcékben megjelenő, helyenként óriási tömegben fejlődő melegigényes gyomnövényekről. Ezek között egyes országrészekben meghatározó a csattanó maszlag (5. kép) jelenléte és borítása.
Amely viszont nagyon érzékeny az alacsony hőmérsékletre, így a korábbiakban említett lehűlés, ha teljesen el nem is pusztította, de megállította e növények növekedését. A tenyészőcsúcsot érintő károsodás (6. kép) miatt már nem várható, hogy ezek újra növekedésnek indulnának, így a továbbiakban már kevésbé sanyargatják majd a fejlődő repceállományt.
Ugyanakkor sajnos nem minden gyomnövényről mondhatjuk ezt el, azok a hőmérsékleti értékek, amelyek a csattanó maszlagra hatással voltak, alig károsítottak más fajokat, így pl. a disznóparéj- és libatopféléket (7. kép). De, mindjárt itt a november, ezek a gyomnövények remélhetőleg már nem fognak sokáig gondot okozni.
