Korábbi cikkemben bemutatásra került a csernozjom talajtípus. Most ebbe a kategóriába tartozó két altípust mutatok be, az öntés és a kilúgzott csenozjom talajokat.
Öntés csernozjomok
Az ebbe a típusba tartozó talajokban a csernozjomképződés, azaz a szerves anyag felhalmozódása társul azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek a talaj öntésjellegéből származnak. Az öntésanyag lerakódásának körülményeiből származó különbségek a talaj szelvényében tovább is fennmaradnak, és a humuszosodás csak elfedi ezeket. Szelvényükben a morzsalékos barna humuszos szint alatt, de sokszor ezen belül is rétegzett, több vagy kevesebb homokot, iszapot és agyagot tartalmazó öntésanyag található. A morzsás szerkezet kevésbé jó, és a szerkezetes humuszos szintek átmenete rövid. A feltalaj humusztartalma 3-4%, ami lefelé fokozatosan csökken. Vízgazdálkodásuk a fizikai talajféleségtől függően különböző lehet, tápanyag-gazdálkodásuk a szerves anyag formában felhalmozódott nitrogén mennyiségétől és ásványosodásának ütemétől függ.
Kilúgzott csernozjom talajok
A kilúgzási folyamat a szénsavas meszet a talajképző kőzetbe vagy ezen keresztül a talajvízbe szállította. Ennek következményeként szénsavas meszet csak a humuszos szint alatt, a talajképző kőzetben találhatunk, de ugyanakkor a talajképző kőzet egy részét is érintette a kilúgzás. A talajszelvényben a humuszos szint mélyre hatol. Az erdőtalajokban B-szintnek általában a felhalmozódási szintet nevezik; a csernozjom talajokban az úgynevezett csernozjom B-szint a fokozatosan csökkenő humusztartalommal jellemezhető réteget jelöli. A humuszréteg átmenete a talajképző kőzet felé hosszú, fokozatos, nehezen elhatárolható. Sok az állatjárat. A giliszták és talajlakó rágcsálók járatait egyaránt nagy számban találjuk, és ezek anyaga egyrészt humuszos talajrészeket tartalmaz, másrészt a talajképző kőzet anyagát foglalják magukban. A humuszos szintek szerkezete morzsalékos, és ez a morzsalékosság egyes esetekben még a humuszos szint alá is nyúlhat. A kilúgzott csernozjom kémhatása semleges, telítettsége a feltalajban 70-80%-os, ez az érték a talajképző kőzet felé fokozatosan nő. A kicserélhető kationok között a kalcium az uralkodó. Vízben oldható sók a talajszelvényben csak igen kis mennyiségben találhatók. Vízgazdálkodásuk igen jó, tápanyag-gazdálkodásuk jó.
Forrás: https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/csernoz/csern.htm
