Többnyire csak talajról szokás beszélni, de talaj és talaj között is van különbség. Az élő talaj, mint fogalom egy nagyon fontos része a kertgazdálkodásnak is és a mezőgazdaságnak is.
Nem győzzük hangsúlyozni a felelős talajművelést, ahol nemcsak a termés maximalizálása a cél, hanem a talaj eróziótól való védelme és az élő szerveződések védelme a földfelszín alatt.
A talajban igazi körforgás zajlik
A talajban minden mindennel kommunikál, és egymást segítve építik a talaj szerkezetét is, életterét is. Ebbe beletartoznak a növényeken túl a baktériumok, gombamikorrhizák, rovarok és nagyjából minden talajlakó élőlény.
Ha megborul ez az egyensúly például egy talajfertőtlenítéssel, akkor sok esetben nemcsak a “kártevőként” aposztrofált élőlényt irtjuk ki, hanem kárt okozunk többnyire a többi élőlényben is valamilyen szinten. Onnan viszont visszaépíteni egy harmonikus talajéletet nagyon nehéz.
Baktériumok milliói a talajban
Kutatások sokasága foglalkozott már a talajlakó baktériumokkal, és nagyon érdekes, hogy mennyi eltérés van az erdei talajok és a szántóföldi talajok között. Míg egy erdei talaj, mely háborítatlan és természetes módon működik, ott akár 2000 millió baktérium is élhet egy teáskanálnyi talajban.
Ugyanakkor ez sokkal kevesebb egy szántóföldi területen, alig 500 millió baktérium van jelen ugyanennyi, egy teáskanálnyi talajban.
A kettő között a különbség a művelésben (is) rejlik.
A kertben változik a baktériumok és gombák aránya is
Nagyon érdekes az is, hogy kerten belül is dinamikusan változik a baktériumok és a gombák aránya.
Ha a kertben kezdetben sok évelő van és kevés cserje és fa, akkor ott elsősorban baktériumokban gazdag a talaj.
Onnantól, hogy a cserjék és a fák elkezdenek teret hódítani, növekszik a gyökérzetük, úgy a baktériumszám ugyan nem csökken, de a gombamikorrhiza-rendszerek növekednek.
Természetben is ugyanez a tapasztalat: egy réten inkább a baktériumok vannak túlsúlyban a talajban, viszont egy erdei talajnál a gombák száma a meghatározó.
Miért fontos ez a különbség nekünk?
Nemcsak a permakultúrában, hanem a klasszikus kerti rendszerekben is van jelentősége ennek a különbségnek. Mert ha a kertünkben kevés fa van, akkor elsősorban olyan talajmunkát és tápanyagozást érdemes folytatni, ami a talaj baktériumflóráját is támogatja. Míg egy beerdősült kertnél a gombákra is vigyázni kell, és ugyanígy más lesz a talajösszetétele egy gyümölcsfákkal teli veteményeskertnek, mintha szabadföldön fák nélkül veteményeznénk.
Fás kertben a kéregmulcsozással tudjuk a talajt javítani, segíteni, míg egy évelőágyásnál a zöldmulcs adja meg azt a pluszt, amivel a baktériumoknak kedvezünk inkább a komposzthagyó mulcsozás során.
Kiemelt kép: Pixabay
