Az őszi kalászosok után ezúttal az őszi káposztarepcében tapasztaltakkal folytatnám e kis sorozatot, amely az előző szezon növénytermesztési, növényvédelmi problémáit, tapasztalatait igyekszik bemutatni. Az általam járt alföldi területek nem tartoznak a repcetermesztés ideális termőtájaihoz, ezért azokon lényegi különbségek alakulhatnak ki az ország más területeihez képest. Így most fokozottan érvényes a szokásos kitétel: ahogyan azt én láttam.
Árvakelésű gabona
Ha a repce gyomosodásának kérdését közelebbről megnézzük, akkor a legkorábbi problémaként egy kultúrgyomot, az árvakelésű gabonát kell megemlítenünk. A repce a vetésforgóban a leggyakrabban őszi kalászosok után kerül, ezért ilyenkor szinte biztosan számíthatunk az árvakelés megjelenésével. Több vagy kevesebb, de lesz. A mennyiségét természetesen több minden befolyásolja, pl. mennyi szem került a tarlóra a betakarításkor, kapott-e a nyári jégverésekből a terület stb. De, befolyásolja a tarlóápolás milyensége, valamint a nyári hónapok csapadékellátottsága is. Egy csapadékosabb nyári időszakban gondosan végzett tarlóápolással sok gabonamagot tudunk csírázásra bírni, így a talaj magkészlete olyan mértékben lecsökkenhet, ami az utóvetemény repcében minimalizálja az árvakelés okozta problémát. Azonban egy csapadékszegény nyár után, egy kevésbé gondos tarlóápolást követően a gabonamagok együtt kelnek a repcével, komoly konkurenciát jelentve számukra (1. kép). Ilyen esetekben – szelektív egyszikűirtókkal végzett – többszöri állománykezelésre is szükség lehet a probléma hatékony orvoslásához.
2020 nyara nem volt kiugróan száraz, így a tarlókon csírázásra lehetett bírni a gabonamagvak nagy részét, ezért az ősz során viszonylag kevés területen lehetett nagy tömegű árvakeléssel találkozni. De, természetesen voltak kivételek (2. kép).
Melegkedvelő kétszikű gyomnövények
A repce esetében egyre gyakoribb őszi probléma azoknak a melegkedvelő kétszikű gyomnövényeknek a tömeges kelése, amelyhez inkább a tavaszi időszakban vagyunk szokva. Ezek a gyomnövények területenként mások lehetnek, de főként a csattanó maszlagra, a fehér és pokolvar libatopra, valamint a különböző disznóparéj-fajokra kell gondolni. E gyomnövények a repce kelését is biztosító esők hatására óriási tömegben képesek kelni, egyszerre a kultúrnövénnyel, nagyon komolyan gátolva annak kezdeti fejlődését. Ez kedvezőtlen esetben olyan mértékű is lehet, amely már a repce áttelelését is veszélyeztetheti, ezzel a tőszám csökkenését, az állomány kiritkulását is okozhatja. Annak ellenére, hogy ezek a növények a téli viszonyok között elpusztulnak, nem szabad félvállról venni a problémát, nagy egyedszámuk esetén kötelező védekezni ellenük. Ehhez egyre több, kifejezetten jól használható állománykezelő gyomirtó készítmény közül válogathatunk, amelyek hatását nem befolyásolja sem a magágy minősége, sem a bemosó csapadék esetleges elmaradása. 2020 ősze, bár nem volt ideális e gyomnövények számára, mégis helyenként nagy tömegű gyomkelést eredményezett (3. kép).
Az ősszel kelő és áttelelő gyomnövények
Ugyancsak egyre nagyobb problémát okoznak az ősszel-télen kelő és áttelelő kétszikű gyomnövények (4. kép). Ezek, csak a legfontosabbakat említve, a tyúkhúr, a zsombor-félék, az árvacsalán-fajok, a pipacs, valamint a szarkaláb-fajok. Ezek a gyomnövények többnyire már az ősz során kikelnek, de ez enyhébb időjárás esetén megtörténhet akár a tél folyamán is. Együtt telelnek a repcével, ezért már kora tavasszal nagy tömegben lehetnek jelen a repcetáblán (5. kép), nagyon komoly konkurenciát jelentve a kultúrnövény számára a vízért és tápanyagokért folytatott versengésben. Ezeknek a fajoknak egy része méreténél fogva az egész vegetációs időszakban mélyen lent marad az állományban, a szárbaindulást követően a repce gyorsan lenövi, „eltakarja” őket, azonban nem szabad azt gondolni, hogy jelenlétükkel ne okoznának problémát.
Egyes fajok nagyobb méretük miatt látványosan is megmutatkozhatnak a repcetáblán. Ilyen képpel több állományban is szembesülhettünk az idei évben (6.-7. kép).
Bár a szemnek kifejezetten szép lehet egy szarkalábbal és pipaccsal sűrűn benőtt tábla (8. kép), azonban biztosra vehetjük, hogy azon jelentős terméskiesést könyvelhet el a terület gazdája. Mindez egy őszi állománygyomirtással ma már egyszerűen, biztonságosan és nagy hatékonysággal megelőzhető.
Az egyszikűekről
Természetesen a repcében előfordulhatnak egyszikű gyomnövények is, különösen abban az esetben mutatkozhatnak látványosan, ha valamilyen okból kifolyólag az állomány kiritkul, így kellő élettér áll e gyomnövények rendelkezésére. Azonban az ellenük való védekezés a bőséges választékban rendelkezésünkre álló szelektív egyszikűirtó készítményekkel egyszerű, így ritkán fordul elő, hogy ilyen gyomnövényekkel súlyosan fertőzött repcetáblába botlanánk.
A sorozat következő részében a repcében az előző szezonban megjelenő gombabetegségekről esik majd szó.
