A kálium (K) a növények által nagy mennyiségben igényelt makrotápelem. Azonban a hozamra és a minőségre gyakorolt szerepét, hatását csak akkor tudja betölteni, kifejteni, ha a többi makro- (N, P, S, Mg, Ca) és mikrotápelem is megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, azaz felvehető állapotban van jelen a talajban és a növény a szükséges mértékben fel is tudja venni.
A kálium szabályozza az ozmoregulációt (gázcsere-nyílások nyitása-zárása, vízháztartás szabályozása, a növényi turgor fenntartása), a szénhidrát- és fehérjeképzést. Enzimaktivátor és szerkezetstabilizátor, fokozza a télállóságot, a szárszilárdságot, a növények stressztoleranciáját és a szárazságtűrést. Ezért aszályos évjáratokban különösen megnő a káliumellátottság jelentősége. A megfelelő káliummennyiség javítja a nitrogénreakciót, gazdaságosabb lesz a nitrogén-felhasználás. A növények vízháztartásának szabályozásán át csökkenti a párologtatás intenzitását, ugyanakkor növeli a gyökerek vízfelvevő képességét.
Kiemelt szerepe van a sok szénhidrátot termelő növények táplálkozásában. Sok káliumot igényel, pl. a szőlő a fürtök beéréséig. Káliumigényes még a dinnye, burgonya, málna is. A kultúrnövények káliumigénye függ attól, hogy egyszikűek (pl. gabonafélék) vagy kétszikűek (pl. bab, borsó, szója stb.). Az egyszikűek kevésbé érzékenyen reagálnak a káliumra, mint a kétszikűek.
Az alábbi táblázat (1. táblázat) tartalmazza az AL oldható káliumértékeket a MÉM-NAK egykori ajánlásai szerint. Azonban szükséges azt tudni, hogy az elmúlt évtizedekben kísérletekre alapozottan a lenti adatoktól kissé eltérő környezetkímélő, illetve a gazdaságossági elemzésekre – a legnagyobb jövedelmet biztosító számítások – alapozottan számos más határértéktábla létezik, alkalmazásban van. Általánosságban elmondható, hogy 180-200 kg/ha K2O már jónak mondható.
Káliumhiány
Sokszor nem azonnal jelentkezik látható tünetek formájában. Ez az úgynevezett „rejtett éhség” (látens hiány), amely egyoldalú nitrogéntrágyázás mellett jelentős terméscsökkenést eredményezhet. Káliumhiányos növényállományban nő a betegségekkel szembeni fogékonyság, romlik a minőség, csökken a szén-dioxid-megkötés (vagyis a hozam), a szénhidrát- és olajképzés, a klorofilltartalom (ezáltal csökken a fotoszintézis intenzitása és produktivitása), megáll a virágzat fejlődése. Száraz, meleg napos időben a növények hamarabb kókadnak. Az alsó (idősebb) levelek sárgulnak, elhalnak, mivel a növény újrahasznosítja, átcsoportosítja a káliumot a fiatalabb növényi részekbe. A csökkent ellenálló-képesség, az aránytalanul nagy párologtatás a levélcsúcsok és a levélszélek hervadását (turgorvesztést), elhalását eredményezheti.
Gyengül az asszimilálták beépülése, ami különösen a nagy káliumigényű kultúrákban (cukorrépa, burgonya, napraforgó, repce, kukorica, csemegekukorica, szója, borsó, olajtök, zöldség- és gyümölcstermő növények) esetében okozhat komoly problémát. A tünetek először az idősebb leveleken mutatkoznak, de valamennyi levél gyengén fejlődik. A levelek csüngenek, lefelé visszahajlanak, kanalasodnak, az érközök kidomborodnak, hullámossá válnak, a növekedés megáll. A növény hervadásos, elhalásos állapotba kerül. A hiány okozta klorózis (sárgulás) visszafordíthatatlan. Kalászosoknál az idősebb leveleken a csúcstól a szélek mentén barnulás, elhalás következik be. A levélcsúcson perzselésszerű barnulás látható. Az elhalt leveleken világosabb vagy bíborvörös foltok jelentkeznek. A szár rövid és vékony, a bokrosodás túlzott, de a szárak a földfelszínen elterülnek és kalászt csak kevés hoz közülük. A szem megszorul.
Kálium-túladagolás
Alacsony kolloidtartalmú talajokon (pl. vályogos homok) jelentkezhet. Vigyázni kell, hogy a klórra érzékeny kultúrákban ne használjunk kloridtartalmú trágyákat. A klórra érzékenyek: a dohány, a szőlő, a gyümölcsfák, a burgonya. Nem érzékenyek: a gabonafélék, a Beta-répák, a vörös- és fejeskáposzta stb. Ha valamely ásványi tápelemből túlzott mennyiség található meg a talajban, az gátolhatja a többi tápelem felvételét, vagyis az ionantagonizmus jelenségével találkozunk. Kálium esetében az ionantagonista pár K/Mg, K/Ca, N/K.
Forrás:
https://genezispartner.hu/hirek/egyeb/kalium-jelentosege-potlasanak-lehetosegei-genezis-termekekkel/