Zöldség
Zöldség

Miért fontos a kálium és a magnézium esetében a harmonikus tápanyagellátás?

Miért fontos a kálium és a magnézium esetében a harmonikus tápanyagellátás?

Agrofórum Online

A harmonikus tápanyagellátás fogalmán azt értjük, hogy a termesztett növény számára olyan mennyiségben és arányban biztosítjuk a létfontosságú tápelemeket, mint ahogy azt a növény adott körülmények között és adott fejlettségi fázisban igényli. Ettől eltérő mennyiséget, arányokat egy darabig képes a növény tolerálni, a tápanyagokat szelektálni, de egy határon túl az egyébként egymás felvételét elősegítő elemek (szinergisták) már zavarják, megakadályozzák a másik hasznosulását (antagonizmus jelenség).

A kálium és a magnézium viszonylatában is fennáll a szinergista hatás antagonizmusba történő átváltozása.

A káliumról, mint makro tápelemről, ismert, hogy a szántóföldi és a kertészeti növények (cukorrépa, burgonya, kukorica, káposztafélék, gyökérzöldség, bogyósok, csonthéjasok, szőlő) jelentős mennyiségben hasznosítják, nem egy esetben a hektáronkénti igényük még szabadföldi körülmények között is meghaladja a 250-300 kg/ha K2O-t (pl. fejes káposzta, paradicsom), illetve 150-200 kg/ha K2O-t (szőlő, kajszi, őszibarack).

Mint tápanyagnak, a szerepe hármas:

– Növeli a termésmennyiséget. (A termésnövekedéssel a növény káliumfelvétele is majdnem egyenes arányban növekszik)
– Javítja a termésbiztonságot. (Fokozza a növények hidegtűrő képességét, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és javítja a szárazságtűrést.)
– Kedvezően hat a termésminőségre. (Elősegíti az aroma-, az íz- és a színanyagok kialakulását, növeli a termés cukor-, fehérje- és vitamintartalmát, növeli a termés szárazanyag-tartalmát és a sejtfalak vastagságát, ezáltal javítja a tárolhatóságot, a színanyagok képződésén keresztül javítja a termés külső megjelenését, a piacosságát.)

A magnéziumról, mint tápanyagról, helytelen felfogás alakult ki a növénytermesztésben, sokan a bórral, a mangánnal vagy a cinkkel egy csoportba, a mikroelemek közé sorolják, holott a növények által felvett mennyiség alapján inkább makroelemnek mondható. A növények által hasznosított magnézium a szabadföldi kultúrák esetében megközelítheti az 50-100 kg-ot, de hajtatásban, hosszú kultúrák esetében (11-12 hét) elérheti ennek majdnem a dupláját is. A mikroelemek esetében (bór, cink, mangán) az egy hektárra számított igény mindössze néhány kiló. A gyümölcsfélék 0,25-0,5%-ban, a zöldségfélék esetében nagyobb a szóródás, 0,25-0,8%-ban tartalmaznak magnéziumot, a hüvelyes takarmányokban kétszer-háromszor annyi van, mint a gabonafélékben.

Sokszor a hiány nem a talaj alacsony magnéziumtartalmának (abszolút hiány), hanem a magnézium felvételét akadályozó tényezőknek tulajdonítható (relatív hiány).

Talajaink magnéziumellátottsága különböző, míg a homoktalajaink, mindenekelőtt a savanyú homokok, magnéziumban szegények, addig az erdőtalajaink, a mezőségi és réti talajok gazdagok. Öntözővizeink magnéziumtartalma elegendő, nem egy esetben magas.

Felvetődik a kérdés: mivel magyarázható, a kertészeti kultúrákban olyan gyakran, de a szántóföldi növényeknél is tapasztalható magnéziumhiány

Alapvetően öt okot ismer a szakirodalom, mint magnéziumhiányt előidéző tényezőt:

– magnéziumszegény talajok (homoktalajok szőlő és gyümölcsültetvényei, primőr zöldségtermesztő körzetek),
– kedvezőtlen talajviszonyok (rossz talajszerkezet, kedvezőtlen vízháztartás, savanyú talajkémhatás),
– kedvezőtlen időjárási viszonyok (egyre gyakrabban jelentkező szárazság, erősen csapadékos időjárás),
– konkurens (antagonista) ionok jelenléte, amelyek a magnézium felvételét zavarják,
– egyoldalú trágyázás, káliumtúlsúly kialakulása

Intenzív növénytermesztést folytató üzemekben – ahol szakszerű talajművelést és öntözést folytatnak – gyakran az ionantagonizmus és az egyoldalú NPK trágyázás az oka a magnéziumhiánynak.

A gyorsabban mozgó ionok, pl. a hidrogén (H+), a kálium (K+) kiszorítja a növénytáplálkozási láncból a lassúbb mozgású, nagyobb méretű ionokat (pl. magnézium++), előidézve ezzel enyhébb vagy súlyosabb hiányt. A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Ezért van az, hogy a meszezés, amíg a talajoldat H+-ion koncentrációját csökkenti, kémhatását javítja, elősegíti a magnézium felvételét, de egy határ felett adagolva, vagy ha a talaj mésztartalma meghaladja az 5% CaCO3 tartalmat, már gátlón hat.

A kálium egy határig nincs gátló hatással a magnézium felvételére – sőt kifejezetten segíti azt (szinergizmus jelenség) – viszont egy bizonyos koncentráció felett blokkolja a növénybe jutását (antagonizmus). Ezzel kapcsolatban különböző számok és adatok ismertek. Talajban, a szőlőnél optimálisnak a 3-7:1 K:Mg arányt, a Ca:Mg esetében a 11-13:1 arányt, a zöldség és szántóföldi növényeknél a K:Mg 3-4:1 mondható ideálisnak.

A talajban a hiány, és az antagonizmus jelensége elkerülhető olyan műtrágyák (alaptrágyák) használatával, ahol a kálium és magnézium aránya megközelítőleg három-négy az egyhez (3-4:1). Megfelelő K:Mg arányú fejtrágyák (tápoldatok) összeállításánál nagy jelentőséggel bírnak a magnéziumszulfát és magnéziumnitrát alapú, jól oldódó, magasabb koncentrációban, a perzselés veszélye nélkül adható vegyületek.

Minden évben nagy a kereslet a korai burgonya iránt!

2019. november 12. 04:36

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

2019. november 2. 11:58

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Paradicsom- és uborkatermesztés okostelefonnal?

2018. december 25. 20:21

Az Izlandon értékesített paradicsom és uborka legalább felét helyben termesztik

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Élelmiszerek népszerűsítését finanszírozza az Európai Unió

2018. október 23. 14:37

Az Európai Bizottság 172,5 millió euróval (mintegy 55,2 milliárd forint) finanszírozza az uniós agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítését Európában és világszerte – közölte az uniós bizottság.

Kétszeresére nőtt a vöröshagyma ára, 3450 forint egy kilogramm dióbél - Zöldségpiaci jelentés

2018. november 16. 11:25

A hazai termesztésű kanadai/orange típusú sütőtök mellett a 45. héten a nagydobosi sütőtök is bekerült a felhozatalba 155 forint/kilogramm áron.