25℃ 17℃
június 11. Barnabás, Barangó
Agrárgazdaság

A dunántúli termőtalajok közel felét már elvesztettük

Agrofórum Online

A talajaink nagyobbik része már nem egészséges, de a figyelmeztető jelek sokasodása sem elegendő egyelőre ahhoz, hogy szervezettebben lépjünk fel a pusztulásuk ellen.

Bizonyára a legtöbben emlékeznek még idén márciusra, amikor az M1-es autópályán óriási tömegbaleset történt Biatorbágynál. Az okozója fölöttébb szokatlan volt: a környező földekről a szél által felkapott talaj keltett hatalmas porvihart, egy pillanat alatt nullára csökkentve a látótávolságot.

Mintegy 32 gépkocsi, 5 teherautó és 6 kamion ütközött össze, és a baleset egy halálos áldozatot is követelt, valamint 39 személynél volt szükség kórházi ellátásra. Már akkor sok szó esett róla, hogy a klímaváltozás és a sokszor helytelen talajművelés miatt az ilyen esetek sűrűbben előfordulhatnak a jövőben.

Termőtalajaink kétharmada beteg, a Dunántúlon szinte már a talajképző kőzeten gazdálkodnak – adta hírül a Népszava friss cikke is. A lap a Magyar Talajtani Társaság rendezvényén járt, ott kongatták meg (sokadszorra) a szakemberek a vészharangot.

„A szakma egy része hosszú ideje látja, hogy baj van – nyilatkozta Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Természetföldrajz Intézetének tanszékvezetője. – A legújabb európai statisztikák szerint a talajaink 60–70 százaléka beteg, azaz valamilyen degradációs folyamat felismerhető bennük. Megváltozott a szerkezetük, a szervesanyag-tartalmuk, felhalmozódott bennük a só, erodálódtak.”

Ezek részben természetes folyamatok, de immár az emberi tevékenység hatása is felismerhető bennük. A Dunántúlon már a termőtalajok harmada-fele oda van, de az Alföldön is jelentkeznek a problémák, a Keleti-főcsatornát például gyakran kotorni kell, mert folyton feltöltődik a belekerült termőtalajtól.

A hazai kedvezőtlen folyamatokat felgyorsította a megyei talajvédelmi szolgálatok meggyengülése, térvesztése. A gépesített, iparosított mezőgazdaság is óriási károkat okozott, a mélyművelés révén a talajban kisebb lett a beszivárgás, emiatt megjelentek a belvizek, nőtt az aszályérzékenység, a talajmorzsák szétesése után maradt port elfújja a szél – és ezzel vissza is kanyarodtunk a biatorbágyi szerencsétlenséghez.

További részletekért KATTINTSON IDE!

(Fotó: Engin Akyurt/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A covid közepén sem voltak ilyen magasan az élelmiszerárak

2025. február 21. 07:10

Kellemetlenül érintett mindenkit a hír, hogy 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Lépésről lépésre: így történhet a gazdaság átadása

2025. február 16. 08:10

Az agrárium egyik legégetőbb problémája a gazdálkodói réteg elöregedése. A generációváltás sikeres megvalósítását törvény is célozza.

Igazodjon el könnyen a földforgalmi szabályok között

2025. február 11. 13:10

A NAK honlapján elérhető a Földforgalmi törvény kiadvány, mely minden eddigi hatályos módosítást tartalmaz.

Betelt a pohár: árstop lépett életbe 70 árucikkre Horvátországban

2025. február 10. 16:10

A négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.

A smaragdfa a jövő szuperfája

2024. november 7. 13:10

A fa kb. 10 év alatt éri el a 18 méteres magasságot (de akár évi 3-4 métert is nőhet), ezzel rekordernek számít.

Mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre?

2021. március 11. 07:17

Míg egyes szőlőfajták, például az olaszrizling, a kadarka vagy a hárslevelű termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni.

Minél több zöldfelületet kell kialakítani a városokban

2023. április 2. 13:26

2021-ben indult a ”Több Zöld Várost Európának” nemzetközi kampány, melynek célja, hogy megnyerje az önkormányzatok képviselőit, várostervezőket, ingatlanfejlesztőket és a zöldfelületek kialakításáért felelős politikusokat, szakembereket minél több városi zöldfelület kialakításához és fenntartásához.

Hogy harcoljunk a klímaváltozás hatásaival? - Jó példaként Bécs Aspern-Seestadt városrészt mutatjuk

2024. április 5. 05:40

A szakemberek felismerték, hogy a klímaváltozás hatásai mérsékelhetők a megfelelő intézkedésekkel, mint a csapadékvíz-visszatartás. Aspern-Seestadt Bécs egy új városrésze, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.