Agrárgazdaság

A dunántúli termőtalajok közel felét már elvesztettük

Agrofórum Online

A talajaink nagyobbik része már nem egészséges, de a figyelmeztető jelek sokasodása sem elegendő egyelőre ahhoz, hogy szervezettebben lépjünk fel a pusztulásuk ellen.

Bizonyára a legtöbben emlékeznek még idén márciusra, amikor az M1-es autópályán óriási tömegbaleset történt Biatorbágynál. Az okozója fölöttébb szokatlan volt: a környező földekről a szél által felkapott talaj keltett hatalmas porvihart, egy pillanat alatt nullára csökkentve a látótávolságot.

Mintegy 32 gépkocsi, 5 teherautó és 6 kamion ütközött össze, és a baleset egy halálos áldozatot is követelt, valamint 39 személynél volt szükség kórházi ellátásra. Már akkor sok szó esett róla, hogy a klímaváltozás és a sokszor helytelen talajművelés miatt az ilyen esetek sűrűbben előfordulhatnak a jövőben.

Termőtalajaink kétharmada beteg, a Dunántúlon szinte már a talajképző kőzeten gazdálkodnak – adta hírül a Népszava friss cikke is. A lap a Magyar Talajtani Társaság rendezvényén járt, ott kongatták meg (sokadszorra) a szakemberek a vészharangot.

„A szakma egy része hosszú ideje látja, hogy baj van – nyilatkozta Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Természetföldrajz Intézetének tanszékvezetője. – A legújabb európai statisztikák szerint a talajaink 60–70 százaléka beteg, azaz valamilyen degradációs folyamat felismerhető bennük. Megváltozott a szerkezetük, a szervesanyag-tartalmuk, felhalmozódott bennük a só, erodálódtak.”

Ezek részben természetes folyamatok, de immár az emberi tevékenység hatása is felismerhető bennük. A Dunántúlon már a termőtalajok harmada-fele oda van, de az Alföldön is jelentkeznek a problémák, a Keleti-főcsatornát például gyakran kotorni kell, mert folyton feltöltődik a belekerült termőtalajtól.

A hazai kedvezőtlen folyamatokat felgyorsította a megyei talajvédelmi szolgálatok meggyengülése, térvesztése. A gépesített, iparosított mezőgazdaság is óriási károkat okozott, a mélyművelés révén a talajban kisebb lett a beszivárgás, emiatt megjelentek a belvizek, nőtt az aszályérzékenység, a talajmorzsák szétesése után maradt port elfújja a szél – és ezzel vissza is kanyarodtunk a biatorbágyi szerencsétlenséghez.

További részletekért KATTINTSON IDE!

(Fotó: Engin Akyurt/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Irtózatos aszály közelít, a mostani csak a bemelegítés Európában

2025. október 2. 13:10

Hatalmas termésveszteségek, szállítási nehézségek, a gazdák ellehetetlenülése követi az egyre súlyosbodó aszályokat a kontinensen, aminek Magyarország is egyre jobban megissza a levét.

9 hónapra elegendő táplálékot halmozott fel egy közeli ország, komoly dologra készülnek

2025. október 1. 13:10

Jöhet háború, járvány, kibertámadás, a finnek minden eshetőségre felkészültek. Egész Európában példátlan krízishelyzeti rendszert működtetnek, amelyben az akadálytalan élelmiszerellátás a privilégium – ideje példát venni róluk.

Uniós tárgyalások: sorsdöntő évek jönnek

2025. augusztus 29. 12:10

A csökkenő uniós támogatások új pénzügyi kihívást jelentenek a magyar agrárium számára – a likviditás és versenyképesség is veszélybe kerülhet.

A covid közepén sem voltak ilyen magasan az élelmiszerárak

2025. február 21. 07:10

Kellemetlenül érintett mindenkit a hír, hogy 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A klímaváltozás és az özönnövények II.

2023. február 24. 06:38

Mi a titka azoknak az idegenhonos fajoknak, amelyek özönnövényként képesek megbolygatni nemcsak a szántóföldi és kertészeti mezőgazdasági tevékenységet, de gondot okozhatnak a kertben és a természetes vegetáció egyensúlyában is? Miért olyan sikeres a parlagfű, a szerbtövis-fajok és a különböző kölesfajok hazai terjedése?

Házikerti növények kiválasztása és elhelyezése az éghajlatváltozás kihívásainak megfelelően

2024. április 10. 07:10

Az adaptív kerttervezés az éghajlatváltozás kihívásaira való reagálást jelenti a növények kiválasztása és elhelyezése során.

Támogatni kell a gazdákat az éghajlatváltozás megfelelő kezeléséhez

2019. szeptember 25. 11:35

Nagy István arra tett javaslatot, hogy ne engedjenek Európán kívülről behozni olyan termékeket, amelyek előállítása nagy mértékben elősegíti a klímaváltozás negatív hatásait.

Fontos döntések előtt áll a gabonaágazat

2019. június 7. 10:33

Az irányok meghatározásánál figyelembe kell venniük a klimatikus változásokat, a piaci igényeket, ugyanakkor számolniuk kell azzal is, hogy generációváltás zajlik az ágazatban.