Az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre tízévente kerül sor. A mezőgazdasági területek legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták.

Az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól. A gazdaságok 51 százalékának van kisebb-nagyobb mezőgazdasági területe állatállomány nélkül. Az állategységgel rendelkező gazdaságok 15 százalékának egyáltalán nincs mezőgazdasági területe.

2020. június 1-jén az ország mezőgazdasági területe 4 millió 922 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53 százalékát tette ki. Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tett közzé. A teljes körű mezőgazdasági adatösszeírást tíz évente végzik el.

A mezőgazdasági terület 39 százalékát használó gazdasági szervezetek mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát nem szerezhetik meg, így a mezőgazdasági terület nagyrészt az egyéni gazdaságok használatában van. Ez a gyümölcsös és a szőlő művelési ágak esetében még nagyobb arányú.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre „Agrárcenzus, 2020” elnevezéssel. A felvétel célja az volt, hogy részletes adatokat szolgáltasson a magyar agrárium aktuális helyzetéről, nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére, elősegítve többek között az ágazatot érintő döntések megalapozását.