A 100 milliárd forintot is meghaladhatja a kézi munkaerő hiánya miatti termelésiérték-kiesés Magyarországon, és ez csak a zöldség-gyümölcs ágazatot jelenti.
Nemcsak a szakképzett munkaerő hiánya jelent egyre nagyobb problémát a mezőgazdaságban (is), de az idénymunkásoké úgyszintén. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács számításai szerint évente mintegy 50-80 milliárd forint termelésiérték-kiesést okoz mindez, csak a zöldség-gyümölcs ágazatban. Sőt, ha hozzávesszük a ráépülő feldolgozóipart is, akkor az összeg már a 100 milliárdot is meghaladhatja.
Tavaly az idénymunkások napidíja 12-15 ezer forint körül alakult, a havi bérek bruttó 300 ezertől indultak. Cserébe rugalmas munkaidőt kínáltak, és csupán olyan „apróságokat” vártak el (a hirdetési szövegekben is megfogalmazva), mint a pontos, józan, munkára kész megjelenés.
A gépesítés kiszélesítése csak részben jelent megoldást, hiszen bizonyos munkafolyamatoknál nélkülözhetetlen a kézi munkaerő. A májustól októberig tartó időszakban havonta akár 350 ezer idénymunkás is dolgozhat a magyar mezőgazdaságban, a legtöbbjüket a kertészeti ágazat foglalkoztatja betakarítási feladatokra. Máris látszik ugyanakkor, hogy a humán munkaerő hiánya miatt például a bogyós gyümölcsök vagy a spárga termesztése érezhetően visszaszorul.
Vadásznak a munkaerőre
A Sonline.hu somogyi hírportál már most arról ír, hogy a mezőgazdasági termelők azon a tájon is „vadászni” kénytelenek az idénymunkásokra.
„Én még olyannal nem találkoztam, aki bekopogtatott volna, hogy lenne-e valamilyen munka” – mondta el a lapnak Lackovics Sándor, a magyaratádi Barátság Szövetkezet elnöke. Ők akár diákokat is tudnak alkalmazni, de jellemző, hogy mindenki először a fizetés mértékéről érdeklődik, és csak utána magáról a konkrét munkáról.
Ma már ott tartunk, hogy a munkaerő hiánya nagyobb károkat okoz az agráriumnak, mint a klímaváltozás. Főleg a zöldség-gyümölcs termesztésben, ahol az sem mindegy, milyen minőségben végzik el az adódó munkákat, hiszen jelentősen romolhat a leszüretelt, betakarított termékek eladhatósága, piacossága.
„Volt olyan brigád, aki jelentkezett metszésre, de még metszőollót sem hoztak magukkal és fogalmuk sem volt róla, hogyan kell csinálni. Az ilyeneket azonnal elküldjük” – mutatott rá a somogyi lapnak egy jellemző problémára Tavaszi József, az ordacsehi Balaton-Agrár Zrt. vezetője. Ők már 17 hektárnyi területet éppen azért nem telepítettek be szőlővel, mert a hozzáértő kézi munkaerő hiánya miatt úgyis csak veszendőbe ment volna az egész.
