Az ukrajnai gazdaságok működését számos módon nehezíti a háború
Ukrajna gabonatermelése – amely sokáig az exportbevételek és a globális gabonapiacok mozgatórugója volt – máris meredeken visszaesett a háború miatt, amely megzavarta az exportot, csökkentette a műtrágyákhoz való hozzáférést és hatalmas mezőgazdasági területeket tett nem megfelelően művelhetővé, plusz teher a gazdálkodónak, hogy sok dolgozó vonult be a hadseregbe. Kijev azon lépései, amelyek a kulcsfontosságú mezőgazdasági szektort a katonai műveletektől elzárják, csak korlátozott hatással jártak.
A holland Kees Huizinga számos kihívással nézett szembe az alatt a két évtized alatt, amelyet Ukrajnában gazdálkodóként töltött. Oroszország inváziója olyan kihívás elé állította, amire nem számított. 350 munkása közül körülbelül 40 jelentkezett a hadseregbe, és az általa talált helyettesítőknek nincs tapasztalatuk. Huizinga attól tart, hogy ez a gabona- és a tejhozam csökkenését, és ezzel együtt a bevételének csökkenését is jelentheti. A közép-ukrajnai cserkaszi régió dombvidékén és zöldellő síkságain fekvő faluban található farmja nem az egyetlen, amelyet veszteség ért a háború miatt.
A 48 éves férfi, aki a holland Groningen város közeléből származik, és az olcsóbb földárak miatt költözött Ukrajnába, azt mondta, hogy a veszteségek akár néhány százezer dollárt is elérhetnek a gazdaságban. 15 000 hektáros földjén 2000 fejős tehén és fiatal állomány van, valamint különféle zöldség- és gabonanövényeket termeszt, és az évek során ellenállt a kiszámíthatatlan időjárási és áringadozásoknak, valamint egyéb kihívásoknak.
Három gazdálkodó, egy jelentős mezőgazdasági üzem üzemeltetője és egy mezőgazdasági szövetség a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a katonai behívás még keményebbé tette a gazdálkodási naptár legfontosabb időszakait – a vetési és betakarítási időszakokat. Azt mondták, hogy a létszámhiány kibocsátásra gyakorolt hatásának felmérése lehetetlen – de ez csak egy újabb bonyodalom az amúgy is nehéz gazdálkodási működésben.
A Reuters által megszólaltatott mezőgazdasági források többsége azt mondta, hogy csak viszonylagosan lehet boldogulni azzal, hogy helyettesítő munkavállalókat és alkalmazottakat vonhatnak be, de semmi sem pótolja a tapasztalatot.
Az idei év eleje óta új toborzási akció indult Ukrajnában, egy széles körben várt ellentámadásra készülve, ez egybeesett az éves vetési kampánnyal, amely a heves esőzések miatt elmaradt.
Az összes gazdálkodó Ukrajna-szerte átlagosan akár 15%-át is elveszthette a dolgozóinak, mert a hadseregben szolgálnak.
Ukrajna régóta Európa kenyérkosárjaként ismert. Termékeny fekete talaja, nagy kiterjedésű síksága és a mély fekete-tengeri kikötők lehetővé tették, hogy az ország a gabona egyik fő exportőre legyen világszerte.
Az ukrajnai falvakban a munkára hajlandó és készséges munkaerő állománya nem túl nagy a szakemberek szerint, az elmúlt évtizedekben eleve sok fiatal távozott városokba. Néha a helyi sorkatonai hivatallal fenntartott jó kapcsolatok és a fegyveres erők anyagi támogatása minden törvénynél vagy szabálynál többet jelent annak érdekében, hogy rávegye a tisztviselőket arra, hogy ne sorozzanak be túl sok munkavállalót.
A Barishevka Grain Alliance gabonaipari vállalat 54 000 hektárt művel, közölte, hogy 1100 alkalmazottjából 51 most „Ukrajnát védi”. „A cég vezetése, a társaság igazgatósága és a befektetők megértik az Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését célzó intézkedések sürgősségét és fontosságát. De emellett akut probléma a mezőgazdasági ágazat képzett személyzettel való ellátása” – áll a közleményükben.
Denys Marchuk, az Ukrán Agrártanács alelnöke azt mondta, úgy véli, hogy az idei helyzet „nehéz, de nem kritikus”. Marchuk elmondta, hogy a gazdálkodók előnyben részesítenek néhány alkalmazottat, több női munkavállalót vonnak be és más munkavállalókat képeznek át.
