A közelmúltban történt, hogy a WHO – mint az minden évben megszokott – közzétette a listát, amit rákkutató szervezete, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) állított össze. Az ügynökség az emberre nézve „lehetségesen rákkeltő” anyagok közé sorolta az aszpartámot is. Ezzel azonban jóval kevesebb meglepetést okozott, mint azzal, hogy a listára felkerült az Aloe vera, illetve az ázsiai savanyított zöldség is.
Ahogy mondani szokás, az ördög a részletekben rejlik, és ez nincs másképp most sem.
Esszük vagy isszuk?
Aszpartámnak nevezzük azt a mesterséges édesítőszert, amelyet kémiai reakcióval aszparaginsavból, fenil-alaninból és metanolból állítanak elő. Bár ennek a kristályai lényegesen édesebbek, mint a kristálycukoré, de mindez előnyből jócskán veszít a hő hatására vagy ha savakkal érintkezik. Érthető hát, hogy miért nem ezt használjuk, amikor sütünk, főzünk.
Szervezetünkben az aszpartám elemeire bomlik és hasznosul, ezért számszerűen ugyanúgy energiát biztosít, mint minden más fehérje (4 kcal/g), viszont hihetetlenül édes íze miatt csupán igen kis mennyiségben fogyasztjuk, így nem növeli meg számottevően az energiaellátásunkat.
Alkalmazása
Elsősorban csökkentett cukortartalmú élelmiszerekben található meg, akár önállóan, akár más édesítőszerekkel együttesen. Találkozhatunk vele ún. „asztali édesítőszerként” is, vagy cukortartalmú rágógumikban.
Az aszpartám felhasználása csak meghatározott élelmiszerek esetében engedélyezett. Ezek közé tartoznak többek között:
- Csökkentett energiatartalmú, ill. cukormentes alkoholmentes italok (max. 600 mg/l)
- Csökkentett energiatartalmú, ill. cukormentes desszertek (max. 2000 mg/kg)
- Csökkentett energiatartalmú, ill. cukormentes édességek (max. 500–1000 mg/kg)
- Csökkentett energiatartalmú, ill. cukormentes lekvárok, dzsemek, zselék (max. 1000 mg/kg)
- Édes-savanyú gyümölcs- és zöldségkonzervek (max. 300 mg/kg)
- Édes-savanyú konzervek halból, tenger gyümölcseiből és puhatestűekből (max. 300 mg/kg)
- Gabonából vagy diófélékből készült snackek (max. 350 mg/kg)
- Alkoholos italok (max. 600 mg/kg)
Mindez igen lényeges információ, hiszen az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) 2023 nyarán közzétett jelentése szerint az aszpartám édesítőszernek „lehetséges rákkeltő” hatása van ugyan, de
fogyasztása a Világszervezet szerint napi 40 milligramm/testsúly kg alatt továbbra is biztonságos.
Anyagok és kockázatok
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) négyfokú skáláján az emberre nézve rákkeltő anyagok és tevékenységek kockázatai szerepelnek:
- Rákkeltőek,
- valószínűleg rákkeltőek,
- lehetségesen rákkeltőek,
- bizonyíték híján nem minősíthetőek rákkeltőnek.
Az 1-es csoport tagjai azok, amelyek esetében „elegendő bizonyíték áll rendelkezésre”, ilyen például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az azbeszttel való érintkezés vagy az ionizáló sugárzás is.
A 2-es csoportban csupán korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre az adott anyag vagy tevékenység emberre gyakorolt hatásáról, de állatkísérletek igazolják azt, hogy karcinogének. A felsorolásban helyt kapott a vörös hús fogyasztása vagy a magas hőfokon történő olajban sütés is.
A 3-as csoport „gazdagodott” új elemekkel, mégpedig olyanokkal is, amelyekről nem tételeztük fel eddig, hogy bármi fajta bizonyíték van a rákkeltő hatásukat illetően. Márpedig az Aloe vera és az ázsiai savanyított zöldségek esetében immár van „korlátozott bizonyíték”.
Aloe vera
Napjainkban a legtöbb család „házipatikájában” fellehető, ki bőrére keni, ki megissza, hiszen ezidáig csak arról lehetett hallani, hogy a növény leve rendkívül sokoldalúan felhasználható. Leginkább a bőr problémák esetén használjuk, mivel gyorsítja a bőr hámosodását, regenerálódását, ezáltal a sebek összehúzódását, gyógyulását is.
Ehhez képest egy patkányokon végzett vizsgálat szerint – amelynek időtartama kétéves volt – a kutatók azt tapasztalták, hogy azoknál az egyedeknél, amelyeknek a vizébe Aloe vera kivonatot tettek, nagyobb valószínűséggel alakult ki bélrák, mint azoknál, amelyek nem fogyasztottak a növény nedvéből.
Ázsiai savanyított zöldségek
Az ínyenceknek pedig az okozhat csalódást, hogy az eddig igen egészségesnek tartott ázsiai savanyított zöldségek, illetve azok fogyasztása a gyomor- és nyelőcsőrákkal került összefüggésbe.
(Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete – Fotó: Rosina-Schneider/Pixabay)
