A lítiumra szüksége van az emberi szervezetnek, kérdés azonban, hogy milyen biológiai hatása lesz, ha az akkumulátorgyárak révén nagyságrendekkel emelkedik majd a koncentrációja a magyarországi vizekben.
A hazai vizek lítiumtartalmát vizsgálta Záray Gyula, az MTA doktora, az ELTE Kémia Intézetének professor emeritusa, az Eötvös Lóránt Kutatóhálózat Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai intézetének tudományos tanácsadója a kollégáival együtt. A kutatás a tervezett magyarországi akkumulátorgyárak miatt vált igazán izgalmassá.
A Portfolio Checklist podcast adásából kiderült, hogy a lítium-ion akkumulátorok előállítása révén várhatóan megnövekszik a hazai vízbázis, a csapvizek és ásványvizek lítiumtartalma. A koncentrációemelkedés biológiai hatása ugyanakkor még kiszámíthatatlan.
Elsősorban azért, mert a lítium bizonyos mennyiségben fogyasztva még egészséges is a szervezet számára. Naponta 1 mg bevitelére van szükség bizonyos javaslatok szerint, ennek ellenére még nem nyilvánították esszenciális nyomelemnek. A legkönnyebben vízben oldva vagyunk képesek felvenni, de megtalálható a burgonyában, a paradicsomban és a különböző gabonafélékben is.
Úgy tűnik, hogy a lítium hiánya demenciát és más pszichés betegségeket okoz, és aki ezekben szenved, annak az állapotát 800–1000 mg lítium-karbonát bevitelével próbálják gyógyítani, vagy legalább szinten tartani.
Záray Gyula és kollégái 19 megye közkútjaiból származó vízmintákat vizsgáltak meg. Ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a parti szűrésű kutakból vizet nyerő településeket veszélyeztetheti leginkább a lítiumkoncentráció növekedése. Ilyen például Budapest, amely a Dunából nyeri az ivóvíz jelentős részét, ebben literenként 3-4 mikrogramm a lítiumkoncentráció, ami a legalacsonyabbnak számít Magyarországon. A felszíni tározókból nyert vízben 5, a karsztvizekben 8 mikrogramm értéket mértek.
Ezt egy „kellemes és jó átlagértéknek” tartjuk, miközben Texasban 3000 mikrogramm a literenkénti érték. Egyelőre nem tudjuk, hogyan tudtak ehhez alkalmazkodni az ott élők, illetve milyen hatással van azokra, akik egy jóval alacsonyabb lítiumkoncentrációjú helyről költöznek oda. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ásványvízfogyasztás emelkedésével már Magyarországon is nő a bevitt lítium mennyisége (akár 200 mikrogramm/literre).
Dél-koreai kutatások szerint a lítium a parti szűrésű kutakon úgy megy át, mint kés a vajon, a szennyvíztisztítók nem képesek azt eltávolítani, a szakemberek ezért tartanak idehaza is attól, hogy az ipari szennyezés következtében feltehetően nőni fog a lítiumkoncentráció.
(Fotó: Goran Horvat/Pixabay)