A FAO megemelte a a 2022–23-as gabonakereskedelemre vonatkozó korábbi előrejelzését 472 millió tonnára.
Áprilisban, egy év után először, újra emelkedett az élelmiszerárak nemzetközi mutatója, ahogy drágult a cukor, a hús és a rizs – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A FAO élelmiszerár-index, ami a havi árváltozásokat követi a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok globális piacain, március óta 0,6%-ot emelkedett, és így 127,2 pontos átlaggal zárt.
Ezzel pedig 19,7%-kal múlta alul a 2022. áprilisi értékét, és 5,2%-kal haladta meg a két évvel ezelőttit.
A FAO cukorár-index 17,6%-kal ugrott meg március óta, és ezzel 2011 októbere óta nem látott szintet ért el. A mozgás oka a száraz időjárás miatti csökkentett termelési elvárások és eredmények Indiában, Kínában, Thaiföldön és az Európai Unióban, illetve a cukornád betakarításának kezdeti nehézségei Brazíliában és a nyersolaj drágulása a nemzetközi piacokon, ami megnövelte a cukornád alapú bioetanol iránti keresletet.
A húsfélék árindexe átlagosan 1,3%-kal erősödött a hónapban, főként a sertés- és a baromfihús magasabb jegyzésének okán, utóbbit az ázsiai piac importkereslete és termelése fűtötte, állategészségügyi problémák mellett. A marhahús ára szintén nőtt globálisan a vágásérett állatok számának csökkenése miatt, különösen az Egyesült Államokban.
Eközben az árak a további élelmiszer-alapanyag kategóriák esetében – a rizs kivételével – tovább csökkentek.
A gabonaárak 1,7%-kal csökkentek márciushoz képest, ezzel 19,8%-kal alulmúlva az egy évvel ezelőtti szintet. A búza ára a globálisan piacokon 2,3%-kal lett kevesebb, főleg a bőséges ausztráliai és oroszországi exportkészletek okán. A kukorica ára 3,2%-kal csökkent a dél-amerikai szezonális készletbővülés miatt. Másrészről, a megnövekedett költségek és a kedvezőtlen időjárás miatti kisebb
termés (leginkább Ázsián kívül) és az ázsiai vevők felvásárlásai magasan tartották a rizs nemzetközi árát.
Fontos, hogy továbbra is nyomon kövessük az árak alakulását és az emelkedés okait. Ahogy a gazdaságok magukra találnak a visszaesés után, növekszik a kereslet, keresleti nyomás alá helyezve az élelmiszerárakat
– mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero.
Emellett a rizs drágulása komoly aggodalomra ad okot és kiemelt fontosságú a fekete-tengeri kezdeményezés megújítása, hogy elkerüljünk a búza és kukorica árának újabb megugrását
– tette hozzá.
Négyhavi csökkenés után a növényi olajok árindexe további 1,3%-kal zsugorodott áprilisban. A pálmaolaj ára stabil maradt, de a szója-, repce- és napraforgóolaj jegyzése csökkent a potenciálisan rekordméretű brazil szójatermés generálta szezonális hatás miatt.
A tejtermékek ára globálisan átlagban1,7%-kal mérséklődött a tejpor iránti tartósan gyenge globális keresletnek és a sajt bőséges elérhetőségének köszönhetően a nyugat-európai piacokon.
Frissített termelési és kereskedelmi előrejelzések
Az új FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés már korrigált számokkal szolgál a 2023-as búzatermelésre vonatkozóan. A globális kibocsátást 785 millió tonnára várják – a második legnagyobb ez idáig –, de valamelyest elmarad a tavalyitól részben az ausztráliai és oroszországi termelés 2022-es rekordtól való elmaradása miatt.
A kukorica esetében Brazíliában rekordmennyiséget várnak, míg Argentína kibocsátása az átlagosnál kisebb lesz a tartósan aszályos időjárás és a hőhullámok miatt. A kedvező időjárás jó termelési kilátásokat hozott Dél-Afrikában, ahol rekordközeli termés várható.
Mindeközben a rizstermelése vonatkozó 2023–24-es előrejelzések a La Niña hatása miatt az egyenlítő mentén és attól délre inkább vegyesek. A jövőt tekintve érdemes figyelni az El Niño jelenségre és annak esetleges nyári hatásaira az északi féltekén.
A FAO megemelte a 2022–23-as gabonakereskedelemre vonatkozó korábbi előrejelzését 472 millió tonnára, ami alig 2,2%-kal marad el az előző szezon rekordértékétől. A búzakereskedelem akár 2,3%-kal is bővülhet, a szemesterményeké 5,5%-kal. A rizs globális kereskedelme 2023-ban várhatóan 4,4%-ot zsugorodik.
